Észak-Laosz hegyvidékén, Xieng Khouang provinciában több ezernyi óriási kőedényt találunk szétszóródva egy hatalmas területen. Ezen korsók, amelyeknek minden darabja több tonnát nyom, különféle elrendezésekben helyezkednek el: egyesével, vagy kisebb-nagyobb csoportokban. A központi fennsík és a völgyek alacsonyabban fekvő lankáin kb. 3000 korsó fekszik.

Egy-egy kőpalack legfeljebb 3 méter magas és mindegyik sziklából, gyakran homokkőből, de akár keményebb gránitból vagy mészkőből készült.

Némelyiknek a külsejét dombormű díszíti. A Korsók fennsíkját mintegy 2000 évesnek vélik, és Dél-Kelet Ázsia egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyeként tartják számon.

A korsók tetején lévő perem arra utal, hogy valamikor fedéllel rendelkeztek és tárolásra használták őket. A feltételezések szerint lehet, hogy rizsbort tároltak és erjesztettek az edényekben, de az is elképzelhető, hogy a monszun időszak csapadékvizét gyűjtötték bennük össze. Némelyek bizarr feltételezése szerint a holttesteket oldották fel ezekben a kőtartókban.

A kőedények körül talált emberi maradványok, csontok, fogak, valamint temetkezési kellékek és kerámiák arra utalnak, hogy ezek a hatalmas tömbök a történelmi előtti idők temetkezési helyeihez és rituáléihoz kötődtek.

A régészeti lelőhelyet az 1930-as években fedezték fel a francia régészek, de a háború és a politikai helyzet visszavetette a feltárásokat, amelyek egészen 1994-ig nem folytatódtak.

A vietnámi háború alatt a palackok közül többet megrongáltak az amerikai bombázások és még ma is több ezer tonnányi fel nem robbant hadianyag rejlik a területen, mindez lassúvá és veszélyessé teszi az ásatásokat.

1964 és 1973 között az amerikai bombázások Laosz felett több mint 2 millió tonna muníciót juttattak a területre A Föld legerősebben bombázott országán (egy fő lakosra vetítve) belül is ez a terület, a Xieng Khouang tartomány volt a második legcélzottabb desztináció. A becslések szerint a bombák mintegy 30%-a nem robbant fel a becsapódáskor.

Forrás: www.amusingplanet.com