<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Természetismeret Magazin</title>
	<atom:link href="https://termeszeti.hu/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://termeszeti.hu</link>
	<description>Barátságos és tanulságos írások a természetjáró, állatbarát, kertészkedő és környezetvédő olvasó számára.</description>
	<lastBuildDate>Mon, 16 Nov 2026 08:49:50 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.3</generator>

<image>
	<url>https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2022/07/cropped-termeszeti-logo-32x32.png</url>
	<title>Természetismeret Magazin</title>
	<link>https://termeszeti.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>1999-ben gyűrűzték meg Olaszországban – most Győrben bukkant fel a közel 27 és fél éves sirály</title>
		<link>https://termeszeti.hu/1999-ben-gyuruztek-meg-olaszorszagban-most-gyorben-bukkant-fel-a-kozel-27-es-fel-eves-siraly/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 16 Nov 2026 08:49:50 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<category><![CDATA[Otthon]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50369</guid>

					<description><![CDATA[1999 májusában Olaszország északnyugati partján egy sárgalábú sirályfióka kapott egy apró fémgyűrűt a lábára. Akkor még senki sem tudhatta, hogy az állat túléli az ezredfordulót, majd több mint negyed évszázaddal később Magyarországon bukkan fel újra. 2026. október 25-én Pitó Andor Győrben azonosította a madarat. A sirály ekkor csaknem 27 és fél éves volt, és a [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>1999 májusában Olaszország északnyugati partján egy sárgalábú sirályfióka kapott egy apró fémgyűrűt a lábára. Akkor még senki sem tudhatta, hogy az állat túléli az ezredfordulót, majd több mint negyed évszázaddal később Magyarországon bukkan fel újra.<span id="more-50369"></span></p>
<p>2026. október 25-én Pitó Andor Győrben azonosította a madarat. A sirály ekkor csaknem 27 és fél éves volt, és a magyar madárgyűrűzési adatbank jelenlegi adatai szerint ez a legidősebb nálunk valaha megkerült gyűrűs sárgalábú sirály.</p>
<h3>A történet egy olasz tengerparton kezdődött</h3>
<p>A madarat 1999. május 5-én még fiókaként jelölték meg Portovenere térségében. A gyűrű egyedi azonosítója gyakorlatilag személyi igazolványként kísérte tovább az állatot. A madárgyűrűzés egyszerű ötletre épül. Ha egy madarat később újra befognak, elpusztulva megtalálnak vagy megfelelő körülmények között leolvassák a gyűrűjét, a kutatók összekapcsolhatják az új adatot a korábbi jelölés helyével és idejével. Néha néhány hónap telik el két adat között, máskor egész madáréletek rajzolódnak ki apró pontokból. Ennél a sirálynál azonban a pontok között hatalmas üres területek maradtak.</p>
<h3>Egy évvel később még Olaszországban járt</h3>
<p>2000-ben a sirályt Velencétől délre észlelték. Ekkor a fémgyűrű mellett még egy könnyebben leolvasható színes jelölést is viselt. Ezután hosszú csend következett. Nem tudjuk, hol töltötte a következő éveket, melyik tengereket, folyókat vagy hulladéklerakókat látogatta, hányszor költött, és hány telet élt túl. A gyűrűzés egyik különös szépsége éppen ez. Nem ad folyamatos GPS-útvonalat, hanem időnként egyetlen pillanatra felkapcsolja a villanyt egy vadon élő állat életében.</p>
<h3>Győr már korábban is szerepelt a térképén</h3>
<p>A madarat 2024-ben már megfigyelték Győrben, így az idei észlelésből az is kiderül, hogy legalább két különböző évben visszatért ugyanabba a térségbe. Ez arra utalhat, hogy a környék valamilyen rendszeresen használt táplálkozó- vagy pihenőhely lehet számára.</p>
<p>A sárgalábú sirály alapvetően mediterrán elterjedésű faj, Magyarországon azonban egész évben előfordul. Nyár végétől több kifejlett példány érkezik a Kárpát-medencébe, és egy részük akár át is telelhet. Nem kizárólag vízparton keresnek táplálékot. Folyók, halastavak és tavak mellett szántóföldeken, hulladéklerakók környékén és más ember által alakított élőhelyeken is felbukkanhatnak.</p>
<h3>Mitől különleges a 27 év?</h3>
<p>A vadon élő madarak életét rengeteg veszély kíséri. Betegség, táplálékhiány, szélsőséges időjárás, ragadozók, áramütés, ütközések és emberi eredetű veszélyek mind csökkentik annak esélyét, hogy egy állat évtizedekig életben maradjon.</p>
<p>A sárgalábú sirályok hosszú életű madarak lehetnek, de egy közel 27 és fél éves, biztosan ismert korú példány így is figyelemre méltó. Különösen azért, mert az állat még mindig aktívan mozog több ország között vagy legalábbis nagyobb földrajzi térségben. Az ilyen visszajelzések segítenek pontosítani azt is, meddig élhetnek a különböző madárfajok természetes körülmények között.</p>
<h3>Huszonhét év, amelyből csak néhány napot ismerünk</h3>
<p>Ha egy ember életéről ennyire kevés adatunk lenne, mindössze három-négy fényképből próbálnánk összerakni több évtized történetét. Ezzel a sirállyal nagyjából ez történik. Tudjuk, hol volt fióka 1999-ben. Tudjuk, hogy 2000-ben még Olaszországban járt, majd több mint húsz évvel később Győrben bukkant fel, és 2026 őszén ismét ugyanott észlelték. A többi szinte teljesen ismeretlen. Talán éppen ettől olyan különleges egy apró gyűrű: nem elmeséli az egész madáréletet, csak bizonyítja, hogy a történet sokkal hosszabb volt annál, mint amennyit mi láttunk belőle.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>115 millió éves vér nyomait találták egy dinoszaurusz csontjában – olyasmi maradt meg, amiről ezt alig hittük</title>
		<link>https://termeszeti.hu/115-millio-eves-ver-nyomait-talaltak-egy-dinoszaurusz-csontjaban-olyasmi-maradt-meg-amirol-ezt-alig-hittuk/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 13 Nov 2026 08:17:10 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<category><![CDATA[Zöld világ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50282</guid>

					<description><![CDATA[Egy 115 millió éve elpusztult ragadozó dinoszaurusz lábcsontjának belsejében olyan mikroszkopikus struktúrákat találtak, amelyek vörösvérsejtek maradványainak bizonyultak. Még ennél is különösebb, hogy kémiai vizsgálatokkal a hemoglobin egyik kulcsfontosságú alkotóelemének, a hemnek a nyomait is sikerült kimutatni. Ez nem azt jelenti, hogy folyékony dinoszauruszvér került elő, és természetesen nem arról van szó, hogy valaki hamarosan DNS-t [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Egy 115 millió éve elpusztult ragadozó dinoszaurusz lábcsontjának belsejében olyan mikroszkopikus struktúrákat találtak, amelyek vörösvérsejtek maradványainak bizonyultak. Még ennél is különösebb, hogy kémiai vizsgálatokkal a hemoglobin egyik kulcsfontosságú alkotóelemének, a hemnek a nyomait is sikerült kimutatni. Ez nem azt jelenti, hogy folyékony dinoszauruszvér került elő, és természetesen nem arról van szó, hogy valaki hamarosan DNS-t von ki belőle egy Jurassic Parkhoz. A felfedezés mégis alapjaiban változtathatja meg azt, mit gondolunk a több mint százmillió éves fosszíliákban fennmaradó biológiai nyomokról.<span id="more-50282"></span></p>
<h3>Egy fiatal ragadozó csontja őrizte meg a meglepetést</h3>
<p>A vizsgált fosszília az <i>Aratasaurus museunacionali</i> nevű, két lábon járó ragadozó dinoszaurusztól származik. Az állat mintegy 115 millió éve élt a mai Brazília északkeleti részén, és körülbelül három méter hosszú lehetett. A példány csontjai Ceará államban, egy gipszbányából kerültek elő, és a vizsgálatok alapján az állat mindössze néhány éves lehetett, amikor elpusztult.</p>
<p>A Curtin Egyetem Kliti Grice által vezetett nemzetközi kutatócsoportja a végtagcsontok belsejében található egykori vérerek járatait vizsgálta. Ezekben sok apró, ellipszis alakú képződményt találtak, amelyek méretük, alakjuk és elhelyezkedésük alapján vörösvérsejtekre emlékeztettek. Önmagában azonban a hasonlóság még kevés lett volna ahhoz, hogy valódi dinoszauruszvér-maradványokról beszéljenek. Ezért több egymástól független kémiai és mikroszkópos módszert vetettek be. Az eredmények ugyanabba az irányba mutattak: a sejtszerű képződményekben a hemhez köthető molekuláris jelek és az ahhoz kapcsolódó vas, nitrogén és szén is jelen volt.</p>
<h3>A vér eltűnt, de a kémiai ujjlenyomata maradt</h3>
<p>A hem a hemoglobin kulcsfontosságú része, amely az élő szervezetben az oxigén szállításában játszik szerepet. A dinoszaurusz csontjában természetesen már nem eredeti, friss hemoglobin volt jelen, hanem az évmilliók során átalakult molekuláris maradványok. Ez fontos különbség. A felfedezés nem azt jelenti, hogy egy fiola 115 millió éves vér maradt volna érintetlenül a kőzetben, hanem azt, hogy az egykori vér bizonyos szerkezeti és kémiai nyomai elképesztően hosszú időn keresztül fennmaradhattak.</p>
<p>A kutatók szerint ebben különleges ásványosodási folyamat játszhatott szerepet. A vörösvérsejtek helyén mangántartalmú hausmannit ásvány alakult ki, amely mintegy természetes időkapszulaként stabilizálhatta a sejtformákat és egyes kémiai komponenseket.</p>
<h3>Ehhez nagyon különleges temetkezés kellett</h3>
<p>Az <i>Aratasaurus</i> valószínűleg gyorsan került olyan üledékbe, ahol kevés oxigén állt rendelkezésre, miközben intenzív mikrobiális folyamatok zajlottak. Ezek a körülmények különleges ásványképződést indíthattak el, amely még azelőtt rögzítette bizonyos szövetek szerkezetét, hogy azok teljesen lebomlottak volna.</p>
<p>A kutatócsoport kollagénhez kapcsolható aminosavakat is talált. Ezek azonban szintén nem épen megmaradt fehérjék, hanem olyan molekuláris nyomok, amelyek arra utalnak, milyen szerves anyag volt egykor jelen. Éppen ezért a felfedezés egyik legfontosabb tanulsága nem az, hogy „megmaradt egy dinoszaurusz vére”, hanem az, hogy a fosszilizálódás jóval több információt őrizhet meg egy állat eredeti biológiájából, mint korábban feltételeztük.</p>
<h3>Egyszer talán azt is jobban megérthetjük, hogyan működött egy dinoszaurusz teste</h3>
<p>A csontok hagyományosan az állatok alakjáról, növekedéséről és mozgásáról mesélnek. Ha azonban a fosszíliákban egykori vérből, fehérjékből vagy más szövetekből származó kémiai nyomok is megbízhatóan felismerhetők, abból a fiziológiáról is új információkat nyerhetünk.</p>
<p>A kutatók hosszabb távon például azt remélik, hogy hasonló leletek segítségével közelebb kerülhetünk a kihalt állatok anyagcseréjének és oxigénszállításának megértéséhez. Ehhez természetesen sok további fosszília vizsgálatára és rendkívül szigorú ellenőrzésre lesz szükség, mert ilyen ősi szerves maradványoknál mindig kulcskérdés a szennyeződés kizárása.</p>
<p>A 115 millió éves csont azonban már most is különleges üzenetet hordoz. Egy dinoszauruszból nemcsak a csont formája maradhat meg, hanem olyan mikroszkopikus és kémiai részletek is, amelyek egykor az állat ereiben keringő vérhez tartoztak.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Több mint ötven éve nem költ nálunk, most mégis reznek repült át Dévaványa felett</title>
		<link>https://termeszeti.hu/tobb-mint-otven-eve-nem-kolt-nalunk-most-megis-reznek-repult-at-devavanya-felett/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 12 Nov 2026 08:18:18 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<category><![CDATA[Otthon]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50374</guid>

					<description><![CDATA[Október végén a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai egy szokatlan madarat vettek észre Dévaványa fölött. Ötven-hatvan méter magasan repült, északi irányba tartott, és egy rövid megfigyelés után eltűnt a szemük elől. A látvány azért volt különleges, mert rezneket Magyarországon ma már csak nagyon ritkán lehet látni. Pedig alig több mint fél évszázada még költő madarunk volt. [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Október végén a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai egy szokatlan madarat vettek észre Dévaványa fölött. Ötven-hatvan méter magasan repült, északi irányba tartott, és egy rövid megfigyelés után eltűnt a szemük elől.<span id="more-50374"></span></p>
<p>A látvány azért volt különleges, mert rezneket Magyarországon ma már csak nagyon ritkán lehet látni. Pedig alig több mint fél évszázada még költő madarunk volt.</p>
<h3>A túzok kisebb rokona</h3>
<p>A reznek (<i>Tetrax tetrax</i>) a túzok rokona, de annál jóval kisebb. Angol neve, a „little bustard” szó szerint kis túzokot jelent, ami elég jól leírja megjelenését és rokonságát. Mindkét faj elsősorban nyílt, füves területekhez kötődik, és növényi valamint állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Emiatt Magyarországon a ritkán felbukkanó reznekek sokszor éppen olyan pusztai területeken jelennek meg, ahol túzokok is élnek. A két faj nászviselkedése azonban nagyon eltérő. A túzokkakasok látványos dürgése helyett a reznek hímje rövid felrebbenésekkel és jellegzetes mozdulatokkal próbálja felhívni magára a tojók figyelmét.</p>
<h3>Valaha magyar fészkekben is keltek fiókái</h3>
<p>A 20. század első felében a reznek még költött Magyarországon. Az utolsó dokumentált hazai költést Sterbetz István jegyezte fel 1973-ban Cserebökény térségében. Azóta a faj nálunk csak szórványos vendég. Ez nem azt jelenti, hogy ötven évig egyetlen példány sem jelent meg, de minden megfigyelése eseményszámba megy. 2024-ben például a Hortobágyon, a Dévaványai-Ecsegi pusztákon és a kardoskúti Fehér-tónál is észleltek rezneket. Ezek azonban alkalmi látogatók, nem egy visszatérő magyar költőállomány tagjai.</p>
<h3>Honnan érkezhetett a dévaványai madár?</h3>
<p>Európa legerősebb reznekállománya az Ibériai-félszigeten él. Az ottani madarak nagyrészt helyben maradnak, ezért kevésbé valószínű, hogy rendszeresen Közép-Európába tévednének. A faj nagy állományai élnek azonban tőlünk keletre is, Ukrajnától az orosz sztyeppékig. Ezek a madarak vonulnak, és a telet délebbi területeken töltik.</p>
<p>A magyar szakemberek szerint valószínűbb, hogy az időnként hazánkban felbukkanó példányok ebből a keleti állományból származnak. A Dévaványa felett észlelt madár eredetét természetesen egyetlen rövid megfigyelés alapján nem lehet biztosan megmondani.</p>
<h3>Furcsa volt, hogy észak felé tartott</h3>
<p>Az október végi példányt északi irányba repülve figyelték meg, ami elsőre nem illik egy dél felé tartó őszi vonuló képéhez. A madárvonulás azonban nem olyan, mintha minden állat nyílegyenesen repülne telelőhelyére. Időjárás, táplálkozóhelyek, zavarás és helyi mozgások miatt a madarak rövidebb szakaszokon bármilyen irányba haladhatnak. Egyetlen megfigyelési pontból ezért nem lehet rekonstruálni a teljes útvonalat. Lehet, hogy a reznek csak néhány kilométerrel arrébb fordult ismét délnek, de az is elképzelhető, hogy hosszabb ideig maradt a térségben anélkül, hogy újra észrevették volna.</p>
<h3>Egyetlen madár emlékeztet arra, milyen gyorsan változhat az élővilág</h3>
<p>Az ilyen megfigyelésekben van valami egyszerre örömteli és szomorú. Izgalmas látni egy hazánkban ritka fajt, ugyanakkor az állat jelenléte arra is emlékeztet, hogy valaha nem számított ennyire különlegesnek. Ötvenhárom év emberi léptékkel hosszú idő, természetvédelmi szempontból azonban alig több egy pillanatnál. Ennyi idő alatt egy rendszeresen költő madárból alkalmi vendég válhat.</p>
<p>A Dévaványa fölött elrepülő reznek ezért nemcsak ritka madármegfigyelés volt. Egy néhány másodpercig látható darabja volt annak a magyar természeti világnak is, amely néhány nemzedékkel ezelőtt még egészen másképp nézett ki.</p>
<p><i>A kép illusztráció.</i></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Lejárt a fakitermelési moratórium – akkor most mit jelent ez a védett állami erdőkben?</title>
		<link>https://termeszeti.hu/lejart-a-fakitermelesi-moratorium-akkor-most-mit-jelent-ez-a-vedett-allami-erdokben/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 11 Nov 2026 08:35:39 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Növény]]></category>
		<category><![CDATA[Otthon]]></category>
		<category><![CDATA[Zöld világ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50398</guid>

					<description><![CDATA[2026. szeptember 30-án lejárt a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdőket érintő átmeneti fakitermelési moratórium. Ebből könnyű lenne arra következtetni, hogy októbertől minden visszatért a korábbi rendhez, és az addig felfüggesztett fakitermelések automatikusan elindulhattak. Nem ez történt. Október elejétől egy új felülvizsgálati rendszer lépett a moratórium helyébe, amely bizonyos erdőfelújítással járó fakitermeléseket csak [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>2026. szeptember 30-án lejárt a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdőket érintő átmeneti fakitermelési moratórium. Ebből könnyű lenne arra következtetni, hogy októbertől minden visszatért a korábbi rendhez, és az addig felfüggesztett fakitermelések automatikusan elindulhattak.<span id="more-50398"></span></p>
<p>Nem ez történt. Október elejétől egy új felülvizsgálati rendszer lépett a moratórium helyébe, amely bizonyos erdőfelújítással járó fakitermeléseket csak külön ellenőrzés után enged meg. Fontos azonban pontosan látni, mire vonatkozik a változás, mert nem általános fakitermelési tilalomról van szó.</p>
<h3>Mi volt az átmeneti moratórium?</h3>
<p>A magyar kormány 2026 júniusában rendelt el átmeneti fakitermelési moratóriumot meghatározott védett állami erdőkre. A részletes végrehajtási szabályokat külön miniszteri utasítás rögzítette, a korlátozás pedig szeptember 30-ig volt érvényben. A cél az volt, hogy időt biztosítson a védett és Natura 2000 területeken korábban megtervezett egyes fakitermelések természetvédelmi szempontú újraértékelésére. A szeptember végi dátum tehát eleve határidő volt. A kérdés az volt, mi történik azokkal az erdőrészletekkel, amelyekben a korábbi tervek alapján 2026-ban fakitermelés zajlott volna.</p>
<h3>Október 3-tól nem indulhat minden automatikusan</h3>
<p>A magyar állami természetvédelem októberi tájékoztatása szerint a moratórium lejárta után a védett és Natura 2000 állami erdőkben a tarvágások és más, erdőfelújítással járó fakitermelések csak erdőrészletenkénti külön felülvizsgálat után indulhatnak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy korábban engedélyezett vagy betervezett kitermelés nem válik automatikusan végrehajthatóvá pusztán azért, mert lejárt a moratórium. Az adott erdőrészletnek fel kell kerülnie a felülvizsgálat után jóváhagyott listára. Ami ezen nem szerepel, abban az érintett kitermelés nem indulhat el.</p>
<h3>Nem minden fakivágásról van szó</h3>
<p>Ez fontos pontosítás, mert a „védett erdőkben fakitermelés” kifejezés nagyon különböző beavatkozásokat takarhat. A mostani rendszer elsősorban azokat a kitermeléseket vizsgálja, amelyek az erdőállomány felújításával járnak, köztük a tarvágásokat. Ettől különbözhetnek például bizonyos egészségügyi, balesetvédelmi vagy más erdőkezelési beavatkozások. A szabályozást ezért nem lehet úgy összefoglalni, hogy „mostantól tilos fát kivágni a védett erdőkből”.</p>
<p>Az sem igaz, hogy valamennyi magyar Natura 2000 vagy védett erdőre ugyanaz a rendszer vonatkozna tulajdonostól és kezelési formától függetlenül. A mostani intézkedés az állami erdőgazdálkodás meghatározott részét érinti.</p>
<h3>Az első 901 erdőrészletből 376-ban változott a terv</h3>
<p>A moratórium hatálya alatt összesen 1441 olyan erdőrészletet tartottak nyilván, ahol 2026-ra az érintett kategóriába tartozó fakitermelést terveztek. Ezek összesen több mint hétezer hektárt érintettek.</p>
<p>Szeptember 30-ig 901 erdőrészlet felülvizsgálata fejeződött be. Az eredmények szerint 230 területen a 2026-ra tervezett kitermelés teljes egészében elmarad, további 146 erdőrészletben pedig csökkentették annak mértékét. A két csoport együtt 376 erdőrészletet jelent. Az első felülvizsgálatok alapján mintegy 92 900 köbméternyi, korábban tervezett faanyag biztosan nem kerül kitermelésre 2026-ban.</p>
<h3>Miért fontos egyetlen erdőrészlet szintjén dönteni?</h3>
<p>Két, térképen egymás mellett fekvő erdő természetvédelmi értéke jelentősen különbözhet. Az egyikben lehetnek idős, odvas fák, ritka fajok élőhelyei, fokozottan védett madarak fészkei vagy különleges holtfa-közösségek, míg a másik erdőállomány története és szerkezete teljesen eltérő lehet. Ezért természetvédelmi szempontból sok esetben nem elegendő egyszerűen azt mondani, hogy egy terület „erdő” vagy „Natura 2000”. Az állomány korát, szerkezetét, fajait és környezeti szerepét is figyelembe kell venni. Az új felülvizsgálati rendszer elvileg éppen ezt a részletesebb mérlegelést próbálja beépíteni a döntésekbe.</p>
<h3>A moratórium véget ért, a kérdés most az, mi lesz utána</h3>
<p>A szeptember 30-i dátum tehát nem éles váltókapcsoló volt, amely egyik napról a másikra minden korlátozást megszüntetett. Inkább egy átmeneti időszak ért véget, amelyet egy másfajta ellenőrzési mechanizmus követett. Hogy ez hosszabb távon mekkora változást hoz a hazai védett állami erdők kezelésében, azt még nem lehet néhány hét után eldönteni. Ehhez látni kell majd, hogyan alakul a fennmaradó erdőrészletek felülvizsgálata, és milyen arányban módosulnak ténylegesen a kitermelési tervek.</p>
<p>A legfontosabb rövid válasz azonban már most megadható. A moratórium valóban lejárt, de ez nem jelenti azt, hogy október 1-jén automatikusan zöld utat kapott minden korábban tervezett fakitermelés.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Félméteres és több mint kétkilós: óriásgombát fedeztek fel Kínában</title>
		<link>https://termeszeti.hu/felmeteres-es-tobb-mint-ketkilos-oriasgombat-fedeztek-fel-kinaban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 10 Nov 2026 07:00:55 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Növény]]></category>
		<category><![CDATA[Zöld világ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50217</guid>

					<description><![CDATA[Ha valaki egy 50 centiméter magas és több mint két kilogrammos gombáról hall, valószínűleg valamilyen gigantikus kalapos gombát képzel maga elé. A Kína délnyugati részén felfedezett Dianjunus rex azonban még ennél is érdekesebb, mert nem egyszerűen egy szokatlanul nagy új fajról van szó. A kutatók genetikai vizsgálatai szerint annyira különleges evolúciós ágat képvisel, hogy nemcsak [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Ha valaki egy 50 centiméter magas és több mint két kilogrammos gombáról hall, valószínűleg valamilyen gigantikus kalapos gombát képzel maga elé. A Kína délnyugati részén felfedezett <i>Dianjunus rex</i> azonban még ennél is érdekesebb, mert nem egyszerűen egy szokatlanul nagy új fajról van szó.<span id="more-50217"></span></p>
<p>A kutatók genetikai vizsgálatai szerint annyira különleges evolúciós ágat képvisel, hogy nemcsak új fajt és új nemzetséget, hanem egy teljesen új gombacsaládot is létre kellett hozni számára. A családfa becslése alapján pedig ez a különös ág nagyjából 65 millió éve különülhetett el rokonaitól.</p>
<h3>Valami hatalmas nőtt ki az erdőből</h3>
<p>A fajt a kínai Jünnan tartomány erdeiben végzett gombafelmérések során találták meg. A <i>Kunmingi Botanikai Intézet</i> vezette nemzetközi kutatócsoport feltűnően nagy, világos színű, függőlegesen növő képződményekre lett figyelmes. Ezek akár félméteres magasságot és 2,2 kilogrammos tömeget is elérhetnek. A <i>Dianjunus rex</i> ezért kapta a kissé játékos „D-rex” becenevet, amely természetesen a Tyrannosaurus rexre utal.</p>
<p>A hasonlat azonban mélyebbre vezet egy egyszerű névjátéknál. A genetikai elemzések szerint a gomba evolúciós vonala nagyjából akkor jelenhetett meg, amikor a nem madár dinoszauruszokat elsöprő kréta végi kihalás után teljesen átrendeződtek a szárazföldi ökoszisztémák.</p>
<h3>Amit látunk, az nem az egész gomba</h3>
<p>A hétköznapi nyelvben gombának nevezzük azt a részt, amely kibújik a földből vagy a korhadó fából. Biológiailag azonban ez rendszerint csak a szaporodást szolgáló képződmény. A <i>Dianjunus rex</i> esetében a hatalmas, függőleges struktúrák úgynevezett sztrómák. Ezek hordozzák azokat az apró képleteket, amelyekben a spórák kialakulnak, miközben a gombaszervezet jelentős része gombafonalak hálózataként az aljzatban rejtőzik. A kutatók kínai paratölgyek fás gyökerei közelében találták a különös gombát. Ez arra utal, hogy a faj a faanyaghoz és annak lebontásához kötődő életmódot folytathat.</p>
<h3>Még a családját sem ismertük</h3>
<p>A faj meghatározásához önmagában a külseje nem volt elegendő. A kutatócsoport több génszakaszt vizsgált, majd genomikai adatokkal is összevetette az eredményeket. Az elemzések azt mutatták, hogy a gomba a tömlősgombák hatalmas csoportjába tartozik, azon belül viszont olyan különálló ágat képvisel, amelynek nem volt megfelelő korábban ismert családja. Így jött létre a Dianjunaceae család, amelynek jelenleg a <i>Dianjunus rex</i> a legismertebb képviselője.</p>
<p>A felfedezés azért különösen érdekes, mert a tömlősgombák rendkívül változatosak, mégis ritka közöttük az ilyen hatalmas szaporítóképlet. A kutatók szerint a D-rex a saját csoportjában rekordméretűnek számít.</p>
<h3>Mi történt 65 millió éve?</h3>
<p>A genetikai családfa alapján az új család eredete a korai paleocén időszakra tehető, nem sokkal a kréta–paleogén kihalási esemény után. Ekkor a földi fajok nagy része eltűnt, az erdők és az egész szárazföldi élővilág pedig hosszú átrendeződésen ment keresztül.</p>
<p>A kutatók felvetése szerint ebben az időszakban új lehetőségek nyílhatottak a faanyagot lebontó gombák számára. Ez egyelőre evolúciós hipotézis, nem bizonyítható történelmi beszámoló, de érdekes magyarázat lehet arra, mikor és milyen környezetben indulhatott el ez a különleges fejlődési ág. Az óriási sztróma méretének is lehet gyakorlati előnye. Sűrű erdőben egy magasabb szaporítóképlet kedvezhet a spórák terjedésének, bár ennek pontos szerepét még vizsgálni kell.</p>
<h3>Az igazán meglepő kérdés: mennyi hasonló faj vár még ránk?</h3>
<p>A gombák ismert fajainak száma hatalmas, de a kutatók szerint a valódi változatosságnak még csak töredékét ismerjük. Különösen a biodiverzitásban gazdag trópusi és szubtrópusi erdők rejthetnek sok leíratlan fajt.</p>
<p>A D-rex látványosan bizonyítja, hogy nem minden ismeretlen élőlény mikroszkopikus vagy eldugott. Néha félméter magas, több mint két kilogrammot nyom, és egyszerűen csak arra vár, hogy valaki rájöjjön: amit lát, az valami egészen új.</p>
<p><i>A kiemelt kép illusztráció.</i></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Van egy szigetcsoport, ahol már több óriásteknős él, mint ember</title>
		<link>https://termeszeti.hu/van-egy-szigetcsoport-ahol-mar-tobb-oriasteknos-el-mint-ember/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 09 Nov 2026 07:10:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<category><![CDATA[Zöld világ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50234</guid>

					<description><![CDATA[Az óriásteknősök története sok helyen a kihalás története. Az Indiai-óceán szigetein egykor több különböző óriásteknős élt, az emberek megjelenését követő vadászat azonban szinte mindegyik populációt eltüntette. A Seychelle-szigetekhez tartozó Aldabra-atoll kivételes hely. Itt nemcsak fennmaradt az aldabrai óriásteknős, hanem egy új, minden eddiginél átfogóbb felmérés szerint közel 183 ezer felnőtt és fiatal állat élhet szabadon, [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Az óriásteknősök története sok helyen a kihalás története. Az Indiai-óceán szigetein egykor több különböző óriásteknős élt, az emberek megjelenését követő vadászat azonban szinte mindegyik populációt eltüntette.<span id="more-50234"></span></p>
<p>A Seychelle-szigetekhez tartozó Aldabra-atoll kivételes hely. Itt nemcsak fennmaradt az aldabrai óriásteknős, hanem egy új, minden eddiginél átfogóbb felmérés szerint közel 183 ezer felnőtt és fiatal állat élhet szabadon, vagyis számuk meghaladja a Seychelle-szigetek teljes emberi lakosságát.</p>
<h3>Egykor ezer példány alá zuhantak</h3>
<p>Az aldabrai óriásteknősök hatalmas termetük ellenére könnyű zsákmányt jelentettek a hajósok számára. Nem futottak el, sokáig életben maradtak élelem és víz nélkül, ezért a múlt századok tengeri expedíciói gyakran élő élelmiszerkészletként vitték magukkal őket. A 19. századra Aldabra állománya is drámai mértékben visszaesett. Egy időben kevesebb mint ezer állat maradhatott. Az atoll földrajzi elszigeteltsége és későbbi szigorú védelme azonban végül megmentette a populációt. Aldabra 1981-ben szigorúan védett terület, 1982-ben pedig világörökségi helyszín lett.</p>
<h3>Öt év számlálásából született az új becslés</h3>
<p>A <i>Seychelles Islands Foundation</i> és az <i>Exeteri Egyetem</i> kutatói 2018 és 2022 között gyűjtött terepi felmérési adatokat elemeztek. A számlálás korántsem egyszerű, mert az atoll sűrű növényzetében rengeteg állat észrevétlen maradhat. A kutatók ezért statisztikai modellekkel korrigálták a közvetlen megfigyelésekből adódó hiányokat. Így jutottak arra, hogy a felnőtt és még nem teljesen kifejlett állatok legjobb becsült száma megközelíti a 183 ezret. Ez jóval meghaladja a korábban széles körben idézett, körülbelül százezres becslést. A vizsgált öt év alatt az állomány összességében stabilnak bizonyult.</p>
<h3>Aldabrán a teknős az, ami máshol az elefánt</h3>
<p>Az óriásteknős nem pusztán látványos lakója az atollnak. Olyan nagy tömegben él itt, hogy alapvetően meghatározza az egész szárazföldi ökoszisztémát. Növényeket legel, bokrokat tör le, ösvényeket hoz létre és magokat terjeszt ürülékével. Még külön növénytársulás is kialakult a jelenlétéhez alkalmazkodva, amelyet találóan „teknősgyepként” emlegetnek. Ökológiai szerepük bizonyos szempontból a nagy növényevő emlősökéhez hasonlítható. Olyan élőhelymérnökök, amelyek puszta táplálkozásukkal és mozgásukkal átformálják környezetüket.</p>
<h3>Egy óriás, amelynek nem kell sietnie</h3>
<p>Az aldabrai óriásteknősök több mint száz évig élhetnek, és rendkívüli módon alkalmazkodtak az atoll száraz, időnként kemény körülményeihez. Hosszú ideig képesek nélkülözni, majd amikor vízhez jutnak, jelentős mennyiséget vesznek fel. Hosszú életük miatt a populációk változásai is lassan bontakozhatnak ki. Egy ma stabilnak tűnő felnőtt állomány ezért önmagában még nem jelenti azt, hogy minden jövőbeli probléma megoldódott.</p>
<p>Az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése és a szaporodási siker változásai továbbra is fontos kutatási kérdések. Egy ennyire kis földrajzi területre koncentrálódó faj akkor is sérülékeny maradhat, ha pillanatnyilag sok egyede él.</p>
<h3>Ritka történet: amikor a védelem tényleg működik</h3>
<p>A természetvédelmi hírek nagy része csökkenő állományokról, eltűnő élőhelyekről és utolsó példányokról szól. Aldabra ezért különösen fontos ellenpélda. Kevesebb mint ezer állatból mára közel kétszázezres, szabadon élő populáció alakult ki. Ez nem egyetlen látványos beavatkozásnak, hanem évtizedeken át fenntartott védelemnek köszönhető. Ha pedig az ember végigsétálhatna Aldabra tájain, egészen szokatlan érzése lehetne. Ott nem mi vagyunk többségben: a lassú, százéves óriások vannak otthon.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A polip belenézett a tükörbe, majd felhasználta, amit ott látott</title>
		<link>https://termeszeti.hu/a-polip-belenezett-a-tukorbe-majd-felhasznalta-amit-ott-latott/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 06 Nov 2026 07:04:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50231</guid>

					<description><![CDATA[A tükör az állati intelligenciát vizsgáló kísérletek egyik legismertebb eszköze. Évtizedeken át főként azt kérdezték vele, felismeri-e az állat saját magát, de egy új polipkísérlet ennél egyszerűbb és talán még érdekesebb kérdést tett fel: képes-e az állat információforrásként használni a tükörképet? Kaliforniai kétpettyes polipoknak olyan zsákmány helyét kellett meghatározniuk, amelyet közvetlenül nem láthattak. Az egyetlen [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>A tükör az állati intelligenciát vizsgáló kísérletek egyik legismertebb eszköze. Évtizedeken át főként azt kérdezték vele, felismeri-e az állat saját magát, de egy új polipkísérlet ennél egyszerűbb és talán még érdekesebb kérdést tett fel: képes-e az állat információforrásként használni a tükörképet?<span id="more-50231"></span></p>
<p>Kaliforniai kétpettyes polipoknak olyan zsákmány helyét kellett meghatározniuk, amelyet közvetlenül nem láthattak. Az egyetlen használható nyom a tükörben jelent meg, és az állatok megfelelő gyakorlás után a véletlennél jóval gyakrabban választották a helyes irányt.</p>
<h3>Először meg kellett tanulniuk, hogy a tükör nem egy másik polip</h3>
<p>A <i>Dartmouth College</i> kutatói kezdetben a klasszikus önfelismerési tükörteszten gondolkodtak. Polipoknál azonban ez technikailag és biológiailag is nehéz lenne, hiszen rendkívül érzékeny bőrük miatt egy rájuk helyezett jelölést akár tükör nélkül is érzékelhetnének. Ezért <i>Mary Kieseler</i> és munkatársai egy alapvetőbb képességet vizsgáltak. Először hozzászoktatták az állatokat a tükörhöz, hogy ne riválisként vagy fenyegetésként reagáljanak rá. A következő lépésben egy élő rákot helyeztek átlátszó edénybe, majd úgy rejtették el egy sarok mögött, hogy közvetlenül ne lehessen látni. A polip csak a tükörből tudhatta, hol található.</p>
<h3>Eleinte ők is a tükörhöz mentek</h3>
<p>Az első próbákon a polipok pontosan azt tették, amit sok állat tenne: a tükörben látható rákhoz indultak. Amikor odaértek, azonban megtapasztalták, hogy a zsákmány valójában máshol van. Nagyjából tíz-tizenkét próba után megtanulták a kapcsolatot. Ezután már nem a tükörhöz mentek, hanem annak információját felhasználva a valódi rák irányába indultak. A kutatók ezután tovább nehezítették a feladatot. Valódi rák helyett képernyőn megjelenő virtuális zsákmányt mutattak a tartály olyan részén, amelyet az állat csak a tükörből láthatott.</p>
<h3>Tízből körülbelül hétszer jó irányba indultak</h3>
<p>A próbák során a polipnak bal vagy jobb irány között kellett választania. A tükörben látható virtuális rák mutatta, melyik oldal vezet a később megkapott valódi jutalomhoz. Az állatok az esetek körülbelül hetven százalékában a helyes oldalt választották. A statisztikai elemzések szerint ez már nem magyarázható egyszerű véletlennel. Még meglepőbb volt, hogy egyes polipok nem mindig az ember által várt útvonalat követték. A tartály falán átmászva saját rövidebb utat találtak a megfelelő oldalhoz, vagyis nem pusztán betanult mozdulatsort ismételtek.</p>
<h3>Ez nem bizonyítja, hogy felismerik saját magukat</h3>
<p>Fontos különbség, hogy a vizsgálat nem klasszikus önfelismerési kísérlet volt. Abból, hogy egy polip a tükröt navigációs eszközként használja, még nem következik automatikusan, hogy érti: a tükörben saját maga látható. A teljesítmény így is különleges. Gerinctelen állatnál korábban nem dokumentáltak ilyen meggyőző tükörvezérelt térbeli feladatmegoldást. A polipok és az emberek evolúciós útja több százmillió éve különvált. Idegrendszerük is egészen másképpen szerveződik, jelentős idegsejttömeg található például magukban a karokban.</p>
<h3>Az intelligenciának nem kell emberformájúnak lennie</h3>
<p>Az emberek hajlamosak az állati intelligenciát olyan feladatokkal mérni, amelyek számunkra természetesek. A polip azonban háromdimenziós vízi környezetben él, ahol bármikor falra mászhat, sziklarésbe bújhat vagy függőleges felületen mozoghat. Az egyik kísérleti állat már az első nehéz próbánál egyszerűen átmászott a doboz falán, ahelyett hogy a kutatók által elképzelt kerülőutat használta volna. Az ember számára ez „csalásnak” tűnhetne, a polip szemszögéből azonban csak a legkézenfekvőbb megoldás volt.</p>
<p>A tükör tehát nem feltétlenül azt mutatta meg, hogy a polip úgy gondolkodik, mint mi. Éppen ellenkezőleg: azt, hogy egy tőlünk radikálisan eltérő idegrendszer is eljuthat nagyon összetett problémamegoldáshoz.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A pillangó szárnya optikai csalódással verheti át a támadó madarat</title>
		<link>https://termeszeti.hu/a-pillango-szarnya-optikai-csalodassal-verheti-at-a-tamado-madarat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 05 Nov 2026 08:00:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50228</guid>

					<description><![CDATA[A lepke feltűnő szárnya első pillantásra rossz ötletnek tűnik. Ha valaki egy madár elől próbál menekülni, logikusabbnak látszik beleolvadni a környezetbe, mint élénk csíkokat, foltokat és kontrasztos mintákat viselni. Brit kutatók most arra találtak bizonyítékot, hogy éppen ezek a feltűnő minták menthetik meg a lepkét. Amikor a szárnyak nagy sebességgel mozognak, olyan optikai illúziót kelthetnek, [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>A lepke feltűnő szárnya első pillantásra rossz ötletnek tűnik. Ha valaki egy madár elől próbál menekülni, logikusabbnak látszik beleolvadni a környezetbe, mint élénk csíkokat, foltokat és kontrasztos mintákat viselni.<span id="more-50228"></span></p>
<p>Brit kutatók most arra találtak bizonyítékot, hogy éppen ezek a feltűnő minták menthetik meg a lepkét. Amikor a szárnyak nagy sebességgel mozognak, olyan optikai illúziót kelthetnek, amely félrevezeti a ragadozó látórendszerét a lepke mozgásának irányáról és sebességéről.</p>
<h3>Nyugalomban szép minta, repülés közben megtévesztő jel</h3>
<p>Az <i>Exeteri</i> és az <i>Essexi Egyetem</i> kutatói közel négyszáz európai lepkefaj szárnymintázatát vizsgálták. Több száz különböző szín- és mintaváltozatot digitális repülési modellekbe is átültettek. Emellett valódi lepkék felszállását nagy sebességű kamerákkal filmezték, így ezredmásodperces részletességgel elemezhették, hogyan változik a szárnyminta az egyes szárnycsapások során.</p>
<p>A mozdulatlan lepke fényképén látható csík tehát nem ugyanazt az információt hordozza, mint repülés közben. A szárny folyamatosan fordul, hajlik és változtatja a helyzetét, ezért a rajta lévő kontrasztos elemek látszólag más irányba mozoghatnak, mint maga az állat.</p>
<h3>A fodrászpózna trükkjét használhatják</h3>
<p>A jelenség egyik ismert optikai megfelelője a klasszikus fodrászpózna-illúzió. A ferdén futó csíkok egy forgó hengeren úgy tűnhetnek, mintha felfelé vagy lefelé haladnának, miközben valójában csak körbefordulnak.</p>
<p>A lepkeszárnyakon lévő csíkok hasonló félrevezető mozgásjeleket hozhatnak létre. Egy támadó madár látórendszere ezért egy pillanatra rosszul becsülheti meg, merre és milyen sebességgel halad a zsákmány. Ez a néhány ezred- vagy századmásodperc döntő lehet. A gyors támadás utolsó szakaszában a ragadozónak már nincs ideje jelentősen korrigálni a mozgását, így akár néhány centiméteres tévedés is elég lehet ahhoz, hogy elhibázza a lepkét.</p>
<h3>A kutatók madárszemmel is megnézték a repülést</h3>
<p>A csapat számítógépes látási modelleket használt, amelyek a madarak vizuális feldolgozásához hasonló módon elemezték a repülő lepkéket. Egy korai vizsgálatnál a kutatók maguk is azt hitték, hogy valamilyen programozási hibába futottak. A modell ugyanis lefelé irányuló mozgást érzékelt egy valójában felfelé repülő lepkén. Éppen ez mutatta meg, milyen erős lehet a szárnyminta által létrehozott hamis mozgásjel.</p>
<p>A kutatók később emberi résztvevőkkel is tesztelték az elképzelést. Virtuális lepkéket kellett „elkapniuk” érintőképernyőn, és azok a minták, amelyek erősebb mozgási illúziót hoztak létre, nagyobb eséllyel zavarták össze a támadást.</p>
<h3>A számítógép ugyanazokat a mintákat „találta fel”, mint az evolúció</h3>
<p>A vizsgálat egyik legizgalmasabb részében több tízezer mesterséges szárnymintát engedtek számítógépes evolúción keresztül változni. Mindig azok a minták maradhattak fenn, amelyek jobban összezavarták a mozgás érzékelését. Idővel a virtuális evolúció kontrasztos csíkokhoz és olyan mintázatokhoz jutott, amelyek feltűnően hasonlítottak a valódi lepkék szárnyaira. Ez arra utal, hogy a természetben látható díszítés legalább egy részét valóban a ragadozók látórendszere formálhatta. A kutatás nem azt állítja, hogy minden lepkeminta kizárólag ezért alakult ki. A szárnyak színe szerepet játszhat párválasztásban, rejtőzésben, hőszabályozásban és más védekezési formákban is.</p>
<h3>Nem mindig az a legjobb stratégia, ha láthatatlanná válunk</h3>
<p>Nyugalomban a rejtőszín kiváló megoldás. Repülés közben azonban a mozgó állatot előbb-utóbb észreveszik, és ekkor egészen más szabályok lépnek életbe. A lepkék egyik válasza erre az lehet, hogy nem próbálják elrejteni magát a mozgást. Ehelyett annyi hamis vizuális információt küldenek, hogy a ragadozó rossz helyre célozzon.</p>
<p>A szép pillangószárny így egyszerre lehet dísz és fegyver. Nem azért, mert megijeszti a madarat, hanem mert egyetlen kritikus pillanatra hazudik neki arról, merre van valójában a lepke.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Fertő-tavi kirándulás egy napja: Esterházy- és Széchenyi-kastély</title>
		<link>https://termeszeti.hu/ferto-tavi-kirandulas-egy-napja-esterhazy-es-szechenyi-kastely/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Nov 2026 15:49:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kirándulás]]></category>
		<category><![CDATA[Otthon]]></category>
		<category><![CDATA[Zöld világ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50263</guid>

					<description><![CDATA[Amikor a pedál megáll: pihenés és nézelődés Eszterháza és Nagycenk között. A közhiedelemmel ellentétben ki lehet fogni szép időt novembertől márciusig is a Fertő-tó környékén. Nekem legalábbis sikerült – igaz, október utolsó napjaiban – napsütésre ébrednem a kerékpártúra középső napján, Hegykő egész télen nyitva tartó kempingjében. Semmi szél! A tó felől megszokott, metsző légmozgás helyett [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Amikor a pedál megáll: pihenés és nézelődés Eszterháza és Nagycenk között.<span id="more-50263"></span></p>
<p>A közhiedelemmel ellentétben ki lehet fogni szép időt novembertől márciusig is a Fertő-tó környékén. Nekem legalábbis sikerült – igaz, október utolsó napjaiban – napsütésre ébrednem a kerékpártúra középső napján, Hegykő egész télen nyitva tartó kempingjében. Semmi szél! A tó felől megszokott, metsző légmozgás helyett mozdulatlan, kristálytiszta levegő fogad, a reggeli nap pedig meglepő erővel melegíti a hátamat. Innen nyugatra 7 km Fertőd, ahol a Széchenyi-kastély vár, és ha azt megnéztem, akkor elgurulok a másik irányba is ugyanennyit, Nagycenkre, hogy meglátogassam a Széchenyi-birtokot.</p>
<p>Erre a két programra abszolút rá lehet szánni egy kirándulós napot, ami a biciklizést is változatossá teszi, hogy ma nem a kilométereket, hanem a lépéseket számolhatom. De nem teszem, mert van bőven látnivaló.</p>
<p>Kilenc óra körül érek a fertődi kastélyhoz. A kovácsoltvas kapu előtt még csend honol, csak a belső Díszudvar hibátlan gyepén dolgozó kertészcsapat szerszámainak tompa neszét hozza a levegő. Itt találkozom Kopek Jankával, aki a last-minute bejelentkezésem után vállalkozott arra, hogy mesél a helyszínről. Hivatalosan műemlék-hasznosítási és kulturális igazgató, de a beszélgetés ennél a posztnál sokkal szabadabb hangulatúra sikerül: egy tájékozott és helyismerettel is rendelkező szakember kalauzol el egy először látogatót.</p>
<figure id="attachment_50268" aria-describedby="caption-attachment-50268" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img fetchpriority="high" decoding="async" class="wp-image-50268 size-full" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/esterhazy-kastely-fobejarat-rogton-nyitas-utan.jpg" alt="Esterházy-kastély főbejárat – rögtön nyitás után" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/esterhazy-kastely-fobejarat-rogton-nyitas-utan.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/esterhazy-kastely-fobejarat-rogton-nyitas-utan-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/esterhazy-kastely-fobejarat-rogton-nyitas-utan-768x461.jpg 768w" sizes="(max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50268" class="wp-caption-text">Esterházy-kastély főbejárat – rögtön nyitás után</figcaption></figure>
<p>Janka a budapesti Vígszínházból érkezett, az előadások és a Víg Szalon létrehozása után most itt vezeti a műemlék-hasznosítási és kulturális feladatokat. Ahogy elindulunk a Díszudvaron, szinte minden szembejövő kollégának mosolyogva köszön: „Jó reggelt!” – hangzik mindenhonnan. Élő, lélegző közösség rajzolódik ki a kastélyban dolgozó emberekből. Látogató persze nem sok van, mert ilyenkor az épület csak 10-kor nyit, de a parkjai már kora reggeltől látogathatók.</p>
<h3>Murva, sárguló lomb, szigorú formák</h3>
<p>Átsétálunk a Franciakertbe. A fehér murva hangosan csikorog a talpunk alatt – azonnal elkönyvelem, hogy ide kétkeréken behajtani eleve felesleges vállalkozás. Egyébként szabad.</p>
<p>Janka mutatja a katonás rendben megmetszett tiszafákat. Látványuk elsőre szokatlan a szabad tájhoz szokott szemnek, de a reggeli ellenfényben azonnal kirajzolódik az értelme: ez a kert az emberi akarat és a mértani fegyelem lenyomata. A sűrű lombú, alakra nyírt bokrokat időnként meg kell újítani, és ez a két-három évig tartó folyamat azzal az áldozattal jár, hogy a tiszafát egészen kompaktra és kicsire metszik vissza, alig marad rajta zöld. Állítólag a folyamat végére újból besűrűsödik.</p>
<figure id="attachment_50275" aria-describedby="caption-attachment-50275" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img decoding="async" class="size-full wp-image-50275" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/tiszafa-megujitas.jpg" alt="Tiszafa-megújítás" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/tiszafa-megujitas.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/tiszafa-megujitas-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/tiszafa-megujitas-768x461.jpg 768w" sizes="(max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50275" class="wp-caption-text">Tiszafa-megújítás</figcaption></figure>
<p>Mögötte viszont a kettős hársfasor már a természet szabadabb képét festi. Október végén a lombozat olyan mézsárga árnyalatot vesz fel, amit még a HDR mobilom sem tud visszaadni.</p>
<figure id="attachment_50272" aria-describedby="caption-attachment-50272" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img decoding="async" class="size-full wp-image-50272" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/harsfa-sor.jpg" alt="Hársfasor" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/harsfa-sor.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/harsfa-sor-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/harsfa-sor-768x461.jpg 768w" sizes="(max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50272" class="wp-caption-text">Hársfasor</figcaption></figure>
<p>– Nekem ez a hársfasor a kedvencem – jegyzi meg Janka a lombok felé pillantva. – Minden évszakban teljesen más arcát mutatja. Télen vakító fehér a hótól, tavasszal üde zöld, nyáron mély árnyékot ad, most pedig aranylik az egész.</p>
<p>A szigorú vonalvezetésű Franciakertből átsétálunk az Angolpark ligetesebb világába, ahol természetesebb minden. Megkeressük a különleges formájú tulipánfát, amelynek hulló levelei már sárga szőnyegként terítik be a földet a hatalmas platánok szomszédságában. A fák nagy része még az Esterházyak idejéből maradt itt, százéves matuzsálemek vigyázzák a sétányokat. Készülnek ide külön parktúrák is, ahol a helyi szakemberek a növények titkait és a történeti hátteret mesélik el.</p>
<p>Közben a helyi városiak sétálnak el mellettünk, gyerekek sietnek át a parkon az iskola felé. Fertőd ugyanis város, a Wikipédia szerint „1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt. 1950-ben jött létre az Esterházy Miklós herceg által alapított Eszterháza (németül: Esterhaus), valamint az 1313-ban alapított Süttör (németül: Schüttern) községek egyesülésével”. A Franciakert és az Angolpark szabadon átjárható, a település természetes része, és ez a helyzet a kastély fenntartóinak egyik legfontosabb célja is.</p>
<figure id="attachment_50267" aria-describedby="caption-attachment-50267" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-50267 size-full" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/cziraky-margit-fele-rozsakert.jpg" alt="Cziráky Margit-rózsakert" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/cziraky-margit-fele-rozsakert.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/cziraky-margit-fele-rozsakert-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/cziraky-margit-fele-rozsakert-768x461.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50267" class="wp-caption-text">Cziráky Margit-rózsakert</figcaption></figure>
<p>A híres Cziráky Margit-rózsakert október végétől már zárva tart (a fotó is a kerítés felett készült). Május végétől júliusig éli az első, legerősebb virágzását, amit egy augusztusi hullám követ – akkor belépős, nyaranta esküvők és lánykérések visszatérő díszlete.</p>
<h3>Tündérvilág, denevérek és kávégőz</h3>
<p>A Kiskastély mellett elsétálva lelünk rá a 172 fős Marionettszínházra. Ez élő kamaraszínpad, amely beszélgetőesteknek, konferenciáknak és színházi daraboknak is otthont ad. Karácsonykor pedig a Diótörőt hozzák el ide, (LED-)gyertyák ezreivel megvilágított Candlelight-koncertként, amire már most kapkodják a jegyeket.</p>
<p>– A legnagyobb kérdés egy ekkora műemléknél az, hogyan tudjuk a történelmi örökséget a mai ember számára is érthetővé, élvezhetővé tenni anélkül, hogy elveszítené az értékét – mondja Janka.</p>
<p>A főszezon persze a nyár: májustól szeptember végéig egymást érik a kerékpárosok és az osztálykirándulásra érkező iskoláscsoportok. Sütő Csilla ügyvezető célja viszont kezdettől az volt, hogy a szezont kitolják, és Eszterháza négy évszakon át működjön.</p>
<p>Erre a legjobb példa a tavaly elindított fénypark, ami egy cseh fényszobrászcsapattal közös együttműködés. Idén a Fantáziakert tematikát hozták el, amit a helyi mondavilág tündértörténeteire építettek fel. Osváth Ádám, a kastély tudományos és kulturális menedzsere még külön szombati tematikus sétákat is kidolgozott hozzá, ahol minden fényszobrot belesző a fertődi legendákba. Este öttől kilencig van nyitva a Díszudvarban és a parkban; a Kiskastély melletti klasszikus kávézó pedig kitelepül forralt borral és gőzölgő italokkal. Aki egyébként novemberben a bécsi karácsonyi vásárba menne kirándulni, akár itt is nyugodtan kiköthet.</p>
<figure id="attachment_50269" aria-describedby="caption-attachment-50269" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-50269" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/fenypark-kiallitas-sotetben-sokkal-szebb-lehet.jpg" alt="Fénypark-kiállítás – Sötétben sokkal szebb lehet" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/fenypark-kiallitas-sotetben-sokkal-szebb-lehet.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/fenypark-kiallitas-sotetben-sokkal-szebb-lehet-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/fenypark-kiallitas-sotetben-sokkal-szebb-lehet-768x461.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50269" class="wp-caption-text">Fénypark-kiállítás – Sötétben sokkal szebb lehet</figcaption></figure>
<p>De nemcsak a fények miatt éri meg idekanyarodni az őszi-téli hónapokban. Ott van az Eszterházi Forgatag rendezvénysorozat, ami a nagyobb ünnepekhez igazodik: húsvétkor locsolkodással, most hétvégén pedig a halloweeni kézműves vásárral és kincskereséssel. Mivel a kastély környékén tekintélyes denevérpopuláció él, a gyerekeknek ismeretterjesztő denevéres meseprogramot szerveznek, eloszlatva a tévhiteket a repülő emlősökről.</p>
<p>Nyáron állítólag egészen más arcát mutatja a hely: a klasszikus Haydneum-koncertek és az operagála mellett simán megfért a latin-amerikai nap tangóoktatással, vagy a kastély falai tövében rendezett, finom nappali lounge party. Ha pedig az intimebb dolgokat keresed, van helyi könyvklub és kvízest is.</p>
<p>Az aktívabbaknak ott a frissen új helyszínre költöztetett szabadulószoba, „A 7 titok” néven, amire előre kell időpontot foglalni. Népszerű a Múzeumok Éjszakája és a „Pincétől a padlásig” túrák is, amelyek gyorsan megtelnek látogatóval (ezeken a látogatók elől egyébként elzárt zugokat lehet bejárni).</p>
<h3>Két kávézó és a Belvedere csigalépcsője</h3>
<p>Két kávézó is működik a területen, két külön világ. A Kiskastély melletti a klasszikus vonalat viszi, berendezésében a történelmi belsőre rímel. Ebben a friss, reggelire szánt péksütemények közül a zserbós csigát és tepertős pogácsát választottam egy kávéval, amelyek finomak és laktatók voltak.</p>
<p>A főbejáratnál viszont most nyílt egy modern, letisztult kávézó. Pont e mögé tervezik a biciklis fejlesztéseket: biztonságos kerékpártárolókat és elektromos kerékpártöltőket építenek ki. A jelenlegi megoldás a kovácsoltvas kapun kívül nem nyűgözött le, úgyhogy ideje a váltásnak. Az Eszterháza Központból is látszik, mekkora forgalmat bonyolít a Fertő-tó menti kerékpárút, és tudják, mire van szüksége a tekerésben elfáradt vándornak: minőségi kávéra, biztonságos támaszra a bringának, amíg az ember a kertet és a kastélyt járja, és áramra az ebike-ok töltéséhez.</p>
<p>A nemrég felújított nyugati szárnyban a kortárs művészeté a terep: időszaki tárlatok, a KOGART szobrai és egy katonakiállítás („A kultúrateremtő katona”) látható. A központi szárny földszintjén a Nyári Ebédlő, a hűs Sala Terrena fogad, ahol nyitott ajtóknál egyenes rálátás nyílik a Franciapark zöldjére.</p>
<p>Az emeleten a gazdagon díszített Apolló-terem uralja a teret, ahol az egykori estélyek zenei világa ma is megelevenedik a koncertek alatt, miközben interaktív vetítések segítenek megérteni a letűnt korszakot.</p>
<figure id="attachment_50266" aria-describedby="caption-attachment-50266" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-50266" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/az-esterhazy-kastely-hatulrol-a-belvedere-kilagoponttal.jpg" alt="Az Esterházy-kastély hátulról, a Belvedere kilátóponttal" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/az-esterhazy-kastely-hatulrol-a-belvedere-kilagoponttal.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/az-esterhazy-kastely-hatulrol-a-belvedere-kilagoponttal-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/az-esterhazy-kastely-hatulrol-a-belvedere-kilagoponttal-768x461.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50266" class="wp-caption-text">Az Esterházy-kastély hátulról, a Belvedere kilátóponttal</figcaption></figure>
<p>A látogatás igazi zárása a legfelső pont: a csigalépcsőn elérhető Belvedere. Ez a kastély felső szintje, amely kilátópontként is működik. Fentről rögtön kitisztul az egész tájrendezési elv. A kastély nem önmagában álló épület, hanem egy hatalmas térbeli tengely közepe: a középső allée nyílegyenesen fut ki a tájba, pontosan a fertőszentmiklósi templomtoronyra szegezve a tekintetet.</p>
<h3>Ahol a gondolatok lecsendesednek: Nagycenk és Bánfalva</h3>
<p>Délután érdemes átkirándulni Nagycenkre. Bár mindkét helyszín az Eszterháza Központhoz tartozik, a hangulatuk ég és föld.</p>
<figure id="attachment_50273" aria-describedby="caption-attachment-50273" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-50273" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-bejarata-bicajos-turistakkal.jpg" alt="Széchenyi-kastély bejárata – bicajos turistákkal" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-bejarata-bicajos-turistakkal.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-bejarata-bicajos-turistakkal-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-bejarata-bicajos-turistakkal-768x461.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50273" class="wp-caption-text">Széchenyi-kastély bejárata – bicajos turistákkal</figcaption></figure>
<p>Fertőd a barokk pompa és a rokokó teatralitás, Nagycenk viszont a reformkor fegyelmezett, tettre kész, praktikus világa. A Széchenyi-örökség nem a külsőségekről szól. Az ottani parkban Széchenyi István utazásait és korszakalkotó találmányait bemutató játszótér várja a családokat, a kastélyon belül a Virágház kávézó kínál megállót, és rendszeresek az origamifoglalkozások, vagy a természetvédelemmel, klímával foglalkozó szabadegyetemi előadások.</p>
<figure id="attachment_50274" aria-describedby="caption-attachment-50274" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-50274" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-diszkertje.jpg" alt="Széchenyi-kastély Díszudvara" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-diszkertje.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-diszkertje-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/szechenyi-kastely-diszkertje-768x461.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50274" class="wp-caption-text">Széchenyi-kastély Díszudvara</figcaption></figure>
<p>A lovas hagyományok ma is élnek: a különböző, oda szervezett programok (pl. Póniklub) alkalmával látogatható lovardában két póni is várja a gyerekeket, de nem egyszerű simogatásra, hanem komplex, felépített múzeumpedagógiai programra.</p>
<p>Ha pedig a testi-lelki lelassulás a célod a túrán, van egy harmadik pont is a környéken: a Sopronbánfalvi Kolostor Hotel és Étterem.</p>
<p>Ez az egykori pálos-karmelita kolostor nem a lapostévékkel felszerelt wellnesshotelek világát hozza. Néma folyosók, rokokó freskókkal díszített termek, egy csendes belső udvar és egy szabadon használható, elmélyülésre csábító könyvtár fogad a szomszédos barokk kápolna árnyékában.</p>
<p>Az étterme az eredeti, freskókkal díszített refektórium: a szakácsok szezonális alapanyagokkal dolgoznak (korhű recepteket dolgoznak át modern, elérhető fogásokká), olyan környezetben, ahol a hétköznapi feszültség szinte magától párolog el. Az egyoldalas, tíznél kevesebb főételből álló menü nekem egyből felkeltette az érdeklődésem, de végül nem volt időm megnézni az éttermet, így átkerült a tágabb bakancslistámra.</p>
<figure id="attachment_50270" aria-describedby="caption-attachment-50270" style="width: 1000px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-50270" src="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/ferto-tavi-kerekpartura.jpg" alt="Fertő-tavi kerékpártúra" width="1000" height="600" srcset="https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/ferto-tavi-kerekpartura.jpg 1000w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/ferto-tavi-kerekpartura-300x180.jpg 300w, https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2026/11/ferto-tavi-kerekpartura-768x461.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /><figcaption id="caption-attachment-50270" class="wp-caption-text">Fertő-tavi kerékpártúra</figcaption></figure>
<h3>Egyetlen tanács a látogatóknak</h3>
<p>Nyissátok meg a kastély közösségi oldalait a látogatás előtt – a programok, az aktuális látnivalók és a tárlatvezetések idősávjai gyorsan változnak és hamar betelnek. Érdemes több célt is kitűzni, mert egyórás sétától az egész napos látogatásig itt sok minden belefér.</p>
<p>Aztán parkoljátok le a kerékpárt a főbejáratnál, vagy az autót az út túloldalán lévő, óriási parkolóban, kérjetek egy kávét a pénztár melletti kávézóban, és induljatok el gyalog a hársfasor felé az őszi-téli-tavaszi délelőttben. Az élmény nem fog elszaladni. Aki pedig estére érne oda: sötétedéskor nyílik a fénypark!</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>57 eddig ismeretlen állatfajt találtak egyetlen mélytengeri kanyonban</title>
		<link>https://termeszeti.hu/57-eddig-ismeretlen-allatfajt-talaltak-egyetlen-melytengeri-kanyonban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszeti.hu]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Nov 2026 07:47:57 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állat]]></category>
		<category><![CDATA[Zöld világ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://termeszeti.hu/?p=50239</guid>

					<description><![CDATA[2025 augusztusában kutatók ereszkedtek le Argentína partjainál a Mar del Plata tengeralatti kanyon világába. Amikor később elkezdték feldolgozni az expedíció során gyűjtött mintákat, gyorsan kiderült, hogy nem egyszerűen néhány ritkaság került elő. A minták első körös feldolgozása 57 olyan állatfajt tárt fel, amelyet a tudomány korábban nem ismert. Ennél is meghökkentőbb, hogy a begyűjtött anyagnak [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>2025 augusztusában kutatók ereszkedtek le Argentína partjainál a Mar del Plata tengeralatti kanyon világába. Amikor később elkezdték feldolgozni az expedíció során gyűjtött mintákat, gyorsan kiderült, hogy nem egyszerűen néhány ritkaság került elő.<span id="more-50239"></span></p>
<p>A minták első körös feldolgozása 57 olyan állatfajt tárt fel, amelyet a tudomány korábban nem ismert. Ennél is meghökkentőbb, hogy a begyűjtött anyagnak ekkor még csak körülbelül tíz százalékát vizsgálták át részletesen.</p>
<h3>Egy hely, ahol két óceáni világ találkozik</h3>
<p>A Mar del Plata tengeralatti kanyon Dél-Amerika atlanti partvidékén található. Mélysége helyenként meghaladja a 3300 métert, vagyis a kanyon mélyebb, mint amilyen magas sok európai hegy. A térség ökológiai szempontból azért különleges, mert közelében találkozik a meleg, szubtrópusi Brazília-áramlás és a délről érkező hidegebb, tápanyagban gazdag Malvin-áramlás. Az eltérő víztömegek találkozása rendkívül változatos körülményeket hoz létre. A felszínről mindebből gyakorlatilag semmit sem látunk. Több ezer méterrel lejjebb azonban korallok, tüskésbőrűek, rákfélék és más mélytengeri állatok egész közösségei élnek.</p>
<h3>Loki is előkerült a mélységből</h3>
<p>Az egyik legfeltűnőbb új állat egy <i>Peniagone</i> nembe tartozó tengeri uborka, amelyet a kutatók ideiglenesen <a href="https://schmidtocean.org/wp-content/uploads/1-_Loki-the-Sea-Cucumber_-Peniagone-sp.png" target="_blank" rel="noopener">Lokinak</a> kezdtek nevezni. A becenév a testén található szarvszerű nyúlványokra utal, amelyek a skandináv mitológia modern ábrázolásaiból ismert Loki alakját idézik. Az állatot mintegy 2577 méteres mélységben találták. Az expedíció anyagában összesen akár tíz új tengeriuborka-faj is lehet.</p>
<p>A furcsa tüskésbőrűek mellett húsz új evezőlábúrák-fajt, számos új korallt, tengeri tollat és más gerinctelent azonosítottak. Összesen öt olyan csoportot is találtak, amelyek nem csupán új fajnak, hanem teljesen új nemzetségnek bizonyulhatnak.</p>
<p><iframe loading="lazy" title="YouTube video player" src="https://www.youtube.com/embed/eTLt6m2f3rk?si=JxEJjFbUJHVGSvHj" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<h3>Húsz szakember ült neki ugyanannak a „rejtvénynek”</h3>
<p>A minták feldolgozására nemzetközi fajazonosító műhelyt szerveztek Buenos Airesben. Latin-amerikai és európai taxonómusok dolgoztak együtt azért, hogy a lehető leggyorsabban megállapítsák, mely állatok tartoznak már ismert fajokhoz, és melyek jelentenek valódi újdonságot. Ez jóval bonyolultabb annál, mint ránézni egy különös állatra és kijelenteni, hogy „ilyet még nem láttunk”. A kutatóknak össze kell hasonlítaniuk a testfelépítést korábbi leírásokkal és múzeumi példányokkal, sok esetben pedig genetikai vizsgálatokkal is meg kell erősíteniük az eredményt.</p>
<p>A munka azért is nehéz, mert számos mélytengeri állatcsoportnak világszerte csak néhány specialistája van. Egyetlen apró rák azonosításához olyan szakemberre lehet szükség, aki évtizedek óta pontosan azt a csoportot kutatja.</p>
<h3>A tíz százalék a legizgalmasabb szám</h3>
<p>Az 57 új faj önmagában is látványos eredmény. A történet legfontosabb része azonban talán az, hogy mindez az expedíciós minták töredékének feldolgozásából született. A begyűjtött anyag mintegy kilencven százaléka ekkor még részletes vizsgálatra várt. Természetesen ebből nem következik, hogy a végére tízszer ennyi új faj lesz, de jól mutatja, mennyi munka és lehetséges felfedezés maradt még hátra.</p>
<p>A mélytenger különösen alkalmas arra, hogy teljes fajok rejtve maradjanak előttünk. Hatalmas területet foglal el, nehéz és költséges elérni, egy-egy kutatóút pedig csak parányi részt képes közvetlenül megvizsgálni.</p>
<p><iframe loading="lazy" title="YouTube video player" src="https://www.youtube.com/embed/K9x-GREbOf8?si=Iq33c_a9SDovNNPr" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<h3>Még mindig nem tudjuk pontosan, kik élnek ugyanazon a bolygón velünk</h3>
<p>A 21. század technológiája műholdakkal figyeli a Föld felszínét, robotokat küld más bolygókra és genetikai szinten elemzi az élőlényeket. Mindezek ellenére saját óceánjaink jelentős részéről még mindig rendkívül hiányos a biológiai tudásunk. A Mar del Plata kanyon felfedezései ezért nem csupán 57 új nevet jelentenek majd a fajok jegyzékében. Arra emlékeztetnek, hogy a Földön még ma is léteznek olyan nagy élővilágok, amelyekből egyetlen expedíció néhány doboznyi mintája egész sor ismeretlen állatot hozhat felszínre. És közben a minták kilencven százaléka még ott vár a laboratóriumokban.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
