Kongatják a vészharangot.

A Balaton-felvidék nem csak lankáiról, fantasztikus kilátásáról, nádtetős házairól ismert, de szőlőültetvényeiről és borvidékéről is. Ezért is aggasztó, hogy a tőkék helyét sorra foglalják el a nyaralók, a gazdasági épületként nyilvántartott ingatlanokban valójában semmiféle szőlészeti-borászati tevékenység nem folyik. A szabályok kijátszásával épülő nyaralók már évek óta borzolják a kedélyeket, de most néhányan már úgy érezték, hogy lépniük kell az ügyben.

A Balatoni Kör, a Csopaki Kódex eredetvédelmi kezdeményezés tagjai és a Rizling Generáció nevű egyesület egyeztetést kezdeményezett az agrárminiszternél, mivel a hatóságok, a földhivatal, az önkormányzatok és a hegyközségek szemet hunynak a szabálytalanságok felett.

A szőlészet és borászat szépen lassan elhal, miközben csillagászati összegekért kelnek el jó panorámával rendelkező telkek a borászok szerint.

Nyilvánvaló, hogy ezek értékét a kilátás növeli, amelyet a területbővítésre vágyó szőlész-borász nem tud megfizetni, viszont a luxusnyaralót építeni szándékozó vállalkozó igen.

Egyébként a szőlőtelepítés uniós támogatást kapott és jelenleg is pályázható tevékenység –mindenezek ellenére a probléma nem oldódott meg. A források nagy része ugyanis nem az értékes területekre, hanem elsősorban az Alföldre ment – olyan területekre is, amelyeken a fagyzugosság miatt korábban nem ajánlották a szőlőtermelést –, és bár a Balaton környékén is volt növekedés, de az a régión belül kevésbé értékes, nem a tóra néző, dél-balatoni területeken történt.

A Balaton-felvidéki borászok már korábban is mozgolódtak, teljes építési tilalom bevezetését kérték, mert úgy látták, csak így lehet megakadályozni a szőlőterületek felvásárlását és csökkenését. Márpedig mindez megdöbbentő ütemben zajlik: Badacsonyban az elmúlt 12 évben 40 százalékkal csökkent azon területek nagysága, amelyen szüreteltek, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken pedig 30 százalékos a visszaesés.

Forrás: elelmiszer.hu és www.vg.hu