A floridai mocsarak világa nem épp a nyuszik földje. Itt, a forró és párás Everglades-ben egy félelmetes ragadozó, a burmai piton (Python bivittatus) már évtizedek óta pusztítja az őshonos állatokat. Az invazív faj olyan mértékben elszaporodott, hogy már egész ökoszisztémákat fenyeget. De mi történik, ha a technológia és a biológia összefog a kígyók ellen? Nos, megszületik a robotnyúl.

Miért kellett bevetni a high-tech trükköt?

A burmai piton eredetileg Délkelet-Ázsiában őshonos, de a floridai háziállat-kereskedelem révén a természetbe került példányok elvadultak és elszaporodtak. A nőstények akár 100 tojást is rakhatnak egyszerre, és szinte nincs természetes ellenségük. Az Everglades Nemzeti Parkban szarvasok, madarak, sőt még aligátorok is a gyomrukban végezhetik.

A hagyományos csapdázás vagy vadászat kevés: a kígyók jól rejtőznek, és gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már késő. Itt jön képbe a biotechnológia és az ál-állatok világa.

A robotnyúl: szőrös ügynök a kígyók leleplezésére

A kutatók egy csapat mesterséges nyulat készítettek, amelyek szőrrel borított testük ellenére nem húsvéti meglepetések: ezek a nyuszik elektronikusak, és egy különleges célt szolgálnak. Minden robotnyúl testébe beépítettek egy GPS-nyomkövetőt és egy rádióadót – és ami még fontosabb: olyan illatanyagokat tartalmaznak, amelyek egy kígyó számára ínycsiklandó prédára utalnak.

Amikor egy piton bekapja az ál-nyulat, nem sejti, hogy ezzel nyomjelzőt nyelt le. A kutatók ezután könnyedén követhetik a kígyó mozgását, egészen a rejtekhelyéig – ahol gyakran további kígyók is lapulnak. Így nem egyes példányokat, hanem egész fészkeket tudnak felszámolni.

Cseles nyulak és falánk kígyók – új fegyver az ökológiai harcban

Elsőre talán abszurdnak tűnik, hogy nyulakat áldozunk fel kígyók ellen – főleg ha azok még robotok is –, de a módszer meglepően hatékonynak bizonyult. A kísérletek során a „technonyuszik” segítettek olyan példányokat is megtalálni, amelyek hagyományos eszközökkel teljesen észrevétlenek maradtak volna. A kutatás mögött álló szakemberek szerint ez az eljárás nemcsak okos, de hosszú távon olcsóbb és fenntarthatóbb is, mint a végtelen hajtóvadászat.

És bár a nyulakból nem marad semmi, a beépített szenzorok megteszik a magukét – a természetvédelem új korszakába vezetve minket, ahol egy jól megtervezett kamu-rágcsáló akár ökoszisztémákat is megmenthet.

Forrás: Matthew R. Buehler et al. (2024): “Implantable Passive Transponder Devices for Tracking Predators in Natural Habitats.” Biological Invasions. DOI: https://doi.org/10.1007/s10530-024-03268-2