Hollókő. Egy falu, ami elsőre csak egy pontnak tűnhet a Cserhát lankái között. Mégis: 1987-ben ez a parányi település bekerült az UNESCO Világörökségi listájára, olyan nevek mellé, mint a Grand Canyon vagy a gízai piramisok. Mi tette ezt lehetővé? Hogyan vált Hollókő a magyar népi kultúra egyik legszebb mementójává, amit turisták tízezrei keresnek fel évről évre? Most megnézzük, mitől olyan különleges ez a falu, ahol a múlt nemcsak emlék, hanem eleven valóság.
A falu, ami nem akart modern lenni
Hollókő különlegessége abban rejlik, hogy a falu „öreg” része a XX. században sem esett áldozatául a modernizációnak. Mialatt sok falu lemondott a parasztházakról, közutak és panelházak vették át a helyüket, Hollókő megtartotta népi karakterét. A település építészete, utcaképe, szerkezete hűen őrzi a XIX. századi palóc hagyományokat.
De nemcsak megőrizték, hanem élnek is benne. A helyiek aktív szereplői a falu kulturális életének, a népviselet, a hétköznapi szokások, a hagyományos konyha és a népművészet is a mai napig jelen van. A falu lakóinak száma alig haladja meg a 300 főt, de szellemileg és kulturálisan ez a kicsiny közösség egész országokra van hatással.
Hollókő legendája: ahol a hollók játszottak a várral
A falu neve is mesébe illő. A legenda szerint a közeli vár alapanyagait hollók hordták el, hogy megmentsenek egy elrabolt lányt az ördögi uraság karmai közül. Ez a mondai eredet nemcsak a nevét, hanem a falu varázsát is megalapozza: mintha itt minden kő mesét tudna.
UNESCO: nemcsak múlt, hanem élő örökség
1987-ben Hollókő lett Magyarország első olyan faluja, amit az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított. Az indoklás szerint Hollókő nem pusztán megőrzött falu, hanem egy „élő falu”, ahol a hagyomány nem kiállítási tárgy, hanem mindennapi gyakorlat.
Húzónevek: vár, húzósütemény, húzóturizmus
A hollókői vár nemcsak történelmi emlék, hanem lenyűgöző panorámával rendelkező kirándulóhely is. A falu rendezvényei, mint a Húsvéti Fesztivál, igazi tömegvonzó eseményekké váltak. Ilyenkor nemcsak locsolóversek és kalácsillat tölti meg a levegőt, hanem a néphagyomány szinte minden ágát meg lehet tapasztalni: hímzett ruhákat, fafaragást, kovácsmesterséget, sőt még a palóc nyelvhasználatot is.
5 dolog, amit ne hagyj ki, ha Hollókőn jársz
1. Hollókői vár – A felújított középkori vár lenyűgöző kilátással és izgalmas kiállítással várja a látogatókat.
2. Falumúzeum és népi porták – Tekintsd meg, hogyan éltek itt 100 évvel ezelőtt!
3. Palóc ízek – Kóstold meg a gömöri bablevest vagy a “gömöri galuskát”.
4. Húsvéti Fesztivál – A palóc hagyományok eleven bemutatója minden tavasszal.
5. Gyalogtúrák a Cserhátban – A környező dombvidék szelős ösvényei csodálatos tájakat rejtenek.
A modern ember menedéke
Hollókő népszerűsége nem csupán a múlt iránti nosztalgiának köszönhető. Egyre többen keresik a lassúbban, emberibb tempóban élhető világot. Hollókő erre éppen azzal a módon ad választ, hogy nem akar modern lenni.
Egy falusi porta, ahol sparhelten rotyog a bableves, egy padka, ahol szomszédok beszélgetnek, egy templom, ahol még szól a harang… Hollókőben még megtalálhatjuk mindezt.
Egy falu, amit nem elfelejteni akarunk, hanem megtartani
Hollókő sikerének kulcsa talán az, hogy nem díszlet lett, hanem megőrzött valóság. Ahol a népi kultúra nem muzeális poros relikvia, hanem az otthon, az identitás, a mindennapi élet szövete.
Ezért lett Hollókő világhírű. Mert miközben a világ rohan, ő megmaradt annak, ami mindig is volt: egy helynek, ahol az ember és a hagyomány még kézen fogva jár.
