A szúnyogriasztótól azt várjuk, hogy a szúnyog undorodva távozzon, lehetőleg a szomszéd irányába. Csakhogy friss kutatások szerint egyes szúnyogok tanulhatnak abból, ha riasztószag mellett mégis sikerül vérhez jutniuk. Magyarul: a kis vérszívók nemcsak idegesítőek, hanem tanulékonyak is. Pont erre nem volt szükségünk, de a természet ritkán kér engedélyt.

A szúnyog nem repülő butaság

A szúnyogokat hajlamosak vagyunk apró, zümmögő automatáknak tekinteni. Éhesek, megtalálnak, csípnek, viszketünk. Ennyi. Valójában a gazdakeresésük bonyolult érzékszervi feladat: szén-dioxid, testhő, testszag, nedvesség, látvány, légmozgás és kémiai jelek együtt vezetik őket.

A DEET régóta az egyik legismertebb és legszélesebb körben használt szúnyogriasztó hatóanyag. Nem úgy működik, mint egy láthatatlan fal, hanem megzavarja vagy elriasztja a szúnyogot azoktól a jelektől, amelyek alapján megtalálna minket.

A friss laboratóriumi eredmények azonban arra utalnak, hogy bizonyos körülmények között a szúnyogok megtanulhatják összekapcsolni a DEET szagát a vérrel, ha riasztó jelenlétében mégis sikerül táplálkozniuk. Ez nem azt jelenti, hogy a DEET hirtelen használhatatlan lett. Azt jelenti, hogy a rovar viselkedése rugalmasabb, mint szeretnénk.

Pavlov kutyája után jöhet Pavlov szúnyogja

A tanulási kísérletek logikája egyszerű: ha egy állat egy semleges vagy kellemetlen ingert rendszeresen jutalommal társít, később másképp reagálhat rá. Pavlov kutyáinál csengő és étel volt a párosítás. A szúnyogoknál a szag és a vér lehet a történet főszereplője.

A vizsgált sárgalázszúnyog, az Aedes aegypti különösen fontos közegészségügyi faj, mert több betegséget is terjeszthet. A kutatások szerint ha a szúnyog alacsonyabb vagy gyengülő riasztóhatás mellett jut vérhez, később kevésbé biztos, hogy ugyanúgy elkerüli az adott szagot.

Ez a jelenség a valóságban több tényezőtől függ: a riasztó koncentrációjától, újrakenéstől, szúnyogfajtól, környezettől, emberi viselkedéstől. De a tanulság világos: a szúnyogriasztó nem mágikus pajzs, hanem helyesen használandó eszköz.

Miért találnak meg minket ilyen bosszantó pontossággal?

A szúnyogok nem véletlenszerűen csapkodnak bele az ember estéjébe. A kilélegzett szén-dioxid messziről jelezheti nekik, hogy élő gazda van a közelben. A bőrünk illatanyagai, testhőnk és nedvességünk további irányt adnak. Ezért van, hogy egy társaságban egyeseket látványosan jobban csípnek, mint másokat.

A testkémia, izzadás, ruházat, mozgás, környezet és genetikai tényezők mind szerepet játszhatnak. A szúnyog számára mi nem személyiségek vagyunk, hanem mozgó szag- és hőtérképek. Ez talán nem hízelgő, de biológiailag pontosabb.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy tanulni is képesek bizonyos jelekből, akkor még inkább látszik: a szúnyogirtás és -védekezés nem egyszerű csapkodós játék.

Magyar nyár, szúnyog, bosszúság

Magyarországon a szúnyogtéma évről évre visszatér. Áradások, belvizek, meleg nyarak, városi pangó vizek, kerti hordók, esővízgyűjtők, árnyékos zugok mind befolyásolják, mennyi szúnyoggal találkozunk.

A klímaváltozás ebbe is beleszólhat: hosszabb meleg időszakok, enyhébb telek, csapadékosabb epizódok vagy hirtelen vízborítások kedvezhetnek egyes szúnyogfajoknak. Közben inváziós fajok is megjelenhetnek vagy terjedhetnek Európában.

A jó védekezés ezért több lábon áll. Egyéni riasztók, szúnyogháló, megfelelő ruházat, pangó vizek megszüntetése, természetes ragadozók élőhelyének védelme, és ahol szükséges, jól célzott közösségi gyérítés.

A riasztó akkor működik jól, ha komolyan vesszük

A DEET és más riasztók továbbra is fontos eszközök, különösen olyan területeken, ahol a szúnyogok betegségeket terjeszthetnek. A kutatás nem azt üzeni, hogy dobjuk ki őket. Inkább azt, hogy használjuk jól: megfelelő koncentrációban, megfelelő mennyiségben, szükség esetén újrakenve.

Ha a riasztó már alig érezhető, ha izzadással, vízzel, idővel lekopik, akkor a védelem gyengül. Ilyenkor a szúnyog nem feltétlenül „legyőzte a tudományt”, csak mi hagytuk résnyire nyitva az ajtót.

A szúnyog tanulékony, de mi is azok lehetnénk.

A vérszívók elleni harcban az ész is csípős fegyver

A szúnyogok világa kényelmetlenül okosabb, mint amennyire szeretnénk. Nem kell túlmisztifikálni őket, de lebecsülni sem érdemes. A rovarok viselkedése, tanulása és alkalmazkodása fontos része annak, hogyan tudunk ellenük védekezni.

A legjobb hír az, hogy a tudás itt közvetlenül használható. Ha értjük, hogyan találnak meg, hogyan reagálnak a riasztóra és mikor szaporodnak, jobb eséllyel csökkentjük a csípések számát.

A szúnyog tehát nem csak zümmögő kellemetlenség. Egy apró, repülő emlékeztető arra, hogy a természet még a legidegesítőbb szereplőiben is bonyolultabb, mint gondolnánk.