Apró test lebeg mozdulatlanul a virág előtt, szárnya olyan gyorsan jár, hogy szinte eltűnik, majd hosszú „csőrével” belenyúl a virágba és egy pillanattal később már odébb is cikázik. Aki először látja, gyakran ugyanarra gondol: kolibri. Csakhogy Magyarországon vadon élő kolibrik nincsenek. Amit látunk, az mégis tökéletesen eljátssza a szerepet – pedig nem madár, hanem lepke.
Ő a kacsafarkú szender
A kacsafarkú szender, Macroglossum stellatarum nappal aktív szenderlepke. Erős testével, villámgyors szárnycsapásaival és jellegzetes lebegő táplálkozásával tényleg meglepően madárszerű. Nem ül rá feltétlenül a virágra. A levegőben marad előtte, miközben hosszú pödörnyelvét a virág mélyére nyújtja, kiszívja a nektárt, majd hirtelen továbbáll. A mozgása olyan gyors, hogy a szem nehezen követi. Egy jó virágágyást rövid idő alatt végiglátogathat.
A „csőr” valójában feltekerhető szívószál
Amikor a lepke nem táplálkozik, hosszú pödörnyelve feltekerve pihen a fejénél. Viráglátogatáskor kiegyenesíti, és ezzel éri el a mélyebben található nektárt. Ez teszi lehetővé, hogy olyan csöves virágokat is látogasson, amelyekhez rövidebb szájszervű rovarok nehezebben férnek hozzá. Nem véletlen, hogy gyakran látni levendulán, verbénán, loncon, muskátliféléken és más bőséges nektárt kínáló virágokon.
A kolibrihez való hasonlóság tehát nem pusztán optikai csalódás. Két távoli állatcsoport egymástól függetlenül hasonló megoldást talált ugyanarra a feladatra: hogyan lehet repülés közben virágból táplálkozni.
Vándorlepke is egyben
A kacsafarkú szender nagy távolságokat képes megtenni. Európa különböző részein évről évre változhat a gyakorisága, és meleg időszakokban feltűnően sok példány jelenhet meg. Szeptemberben még bőven találkozhatunk vele. A késő nyári és kora őszi virágok fontos táplálékforrást jelentenek számára, ezért egy napos, virágos kert kiváló megfigyelőhely. A hernyó egészen más életet él, és főként galajféléken fejlődik. Így a felnőtt lepke látványos viráglátogatása mögött egy jóval rejtettebb növény–rovar kapcsolat húzódik.
Miért halljuk néha, mielőtt meglátjuk?
Közelről a szárnyak gyors mozgása halk zümmögést kelthet. A rovar pedig gyakran egy helyben lebeg, majd szinte teleportálva ugrik át egy másik virág elé. Ez a kombináció – zümmögés, lebegés, hosszú pödörnyelv és zömök test – különösen alkalmassá teszi arra, hogy az első találkozáskor összezavarjon bennünket. Ha csak egy pillanatra látjuk, a „kolibri” magyarázat szinte kézenfekvőnek tűnik.
Az egyik legjobb kerti optikai csalódás
A kacsafarkú szenderhez nem kell egzotikus utazás, madárház vagy trópusi kert. Egy napos szeptemberi délutánon akár a balkonládában is megjelenhet. És talán éppen ez benne a legszebb. A természet néha nem úgy lep meg bennünket, hogy valami ritka, távoli állatot hoz elénk, hanem úgy, hogy egy teljesen valódi hazai lepke néhány másodpercig elhiteti velünk: kolibri repült a muskátlihoz.
