A macskák doromboló, öntörvényű házi kedvencek – de most valami egészen más miatt kerültek a tudósok figyelmének középpontjába. Egyre több ország számol be a madárinfluenza (H5N1) egy szokatlanul súlyos és szokatlan formájáról: házimacskák fertőződnek meg és pusztulnak el a vírus miatt. A jelenség önmagában is aggasztó, de ami igazán nyugtalanító: a szakértők szerint ez akár előjele lehet egy újabb globális járványnak.
Mi történik a macskákkal?
Az elmúlt években több országban – köztük Lengyelországban, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában – számoltak be H5N1-fertőzésről házimacskák körében. A fertőzött állatok gyakran mutattak idegrendszeri tüneteket, például koordinációs zavarokat, görcsöket, étvágytalanságot vagy hirtelen halált. Az elvégzett boncolások során a vírus jelenlétét több szervben – köztük az agyban – is kimutatták, ami arra utal, hogy az újabb törzsek súlyosabb, szisztémás betegséget okozhatnak.
A legtöbb esetnél a feltételezett fertőzési út madarak tetemének elfogyasztása vagy fertőzött madarakkal való közvetlen kapcsolat volt, de voltak olyan esetek is, ahol a fertőzés útja nem volt egyértelmű – ez pedig komoly aggodalomra ad okot.
Miért jelent ez veszélyt az emberre?
A H5N1 eredetileg madarak között terjed, de képes más fajokra is átterjedni – köztük emlősökre. A macskák, akik gyakran vadásznak madarakra, és szoros kapcsolatban élnek az emberekkel, egyfajta “híd” szerepét tölthetik be a vírus állati és emberi változata között. A kutatók attól tartanak, hogy ha a vírus hatékonyabban alkalmazkodik az emlősökhöz, akkor egy mutáció révén könnyebben terjedhet majd emberről emberre is – ez pedig egy világjárvány kiindulópontja lehet.
A koronavírus-járvány tapasztalatai alapján tudjuk, milyen gyorsan képes globális krízissé válni egy állatról emberre terjedő vírus (ún. zoonózis), ha megfelelő körülmények adódnak.
A macskák mint figyelmeztető jelzőrendszer
A kutatók szerint a házimacskák fertőzése nem egyszerűen tragikus esetek sorozata, hanem figyelmeztető jel. Mivel a macskák viszonylag gyakran kerülnek kapcsolatba madarakkal és az emberekkel is, egyfajta indikátorként működhetnek: ha egy régióban több fertőzött macskát találnak, az jelezheti, hogy a vírus fokozottan jelen van a környezetben, és hogy megnőtt a veszélye annak, hogy új gazdafajokra is átterjed.
Ezért is sürgetik a szakértők, hogy a macskák körében is rendszeres H5N1-tesztelés történjen olyan régiókban, ahol madárinfluenza-járványok tombolnak.
Mit tehetünk most?
– Ne engedjük ki szabadon a házimacskákat olyan időszakban, amikor madárinfluenza van jelen a régióban.
– Kerüljük a kontaktust beteg vagy elhullott madarakkal – és ne hagyjuk, hogy a macskák hozzájuk férjenek.
– Figyeljük a házi kedvencek viselkedését: ha étvágytalanok, letargikusak, vagy furcsán viselkednek, forduljunk állatorvoshoz.
– Támogassuk az állategészségügyi felügyeleteket abban, hogy felkészülten és gyorsan reagáljanak a gyanús esetekre.
A jövő kérdése
A H5N1 jelenlegi formája még nem képes hatékonyan terjedni emberről emberre – de a vírus folyamatosan fejlődik. A macskákban tapasztalt fertőzések azt mutatják, hogy az emlősök közötti terjedés nemcsak lehetséges, hanem már zajlik is. A kérdés már nem az, hogy képes-e egy új influenza-változat világjárványt okozni – hanem az, mikor és hogyan történhet meg.
A válaszhoz pedig figyelnünk kell a jeleket – még akkor is, ha azok épp a lábunk körül dorombolnak.
Forrás: Hall, R.J., et al. (2024). Mammalian infections with clade 2.3.4.4b highly pathogenic avian influenza A H5N1 viruses: public health implications. Eurosurveillance, 29(15). DOI: https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2024.29.15.2300606
