Kertvárosban élni sokak álma: több zöld, kevesebb forgalom, tisztább levegő. Aztán jön a meglepetés: tegnap még csillogott az ablakpárkány, ma viszont már szürke, poros filmréteg fedi. Miért van ez, ha elvileg „tiszta” a levegő?
Nem csak a kipufogó füstöl
A városi por nagy része nem is a kipufogógázból származik, hanem az autógumik és fékek kopásából, az útfelület apró szemcséiből és a felverődő útporból. Még a csendesebb kertvárosi utcákban is ott kavarog ez a finom por, főleg, ha a közelben forgalmasabb út húzódik.
Szaharai „ajándék”
Időnként több ezer kilométerről sodródó szaharai por érkezik fölénk. Száraz időben lisztszerű rétegként ülepszik meg, esővel keveredve pedig sáros pettyeket hagy maga után. Ilyenkor nemcsak a belváros, hanem a kertváros is ugyanúgy porosodik.
Építkezés, bontás – láthatatlan felhők
Friss példa erre Újpest kertvárosi része, ahol egy nagy ipari telek bontása zajlott az elmúlt hónapokban. Az ilyen munkáknál, még a kötelezően előírt pormentesítés mellett is, rengeteg finom szemcse kerül a levegőbe, ami a szomszédos utcákban is lerakódhat.
A talaj szerepe
Számos budapesti kertvárosi terület talaja löszös, laza szerkezetű, ezért hamar kiszárad. Ez a talajtípus különösen hajlamos arra, hogy apró szemcséi a levegőbe kerüljenek, főleg hosszabb száraz időszakokban. Ha pedig bontás vagy építkezés bolygatja meg, a levegő portartalma hirtelen megugrik, a finom részecskék pedig könnyedén leülepednek a közeli utcákban, kertekben és ablakpárkányokon.
Amikor a levegő nem mozdul
Télen, szélcsendes időben a por és a szennyezőanyagok mintha egy láthatatlan kupola alatt rekednének meg a város felett. Ilyenkor a részecskék gyorsan kicsapódnak minden felületre – a kerti bútoroktól kezdve a babérmeggy lombján keresztül egészen az ablakpárkányig.
Régen minden tisztább volt?
Nem feltétlenül. Igaz, 40–50 évvel ezelőtt a kertvárosokban kevesebb volt az autó, de akkoriban több volt a széntüzelés, ami a téli hónapokban erősen szennyezte a levegőt. A nagyobb építkezések és bontások hatása régen is érezhető volt, de ma talán jobban a szemünk előtt zajlanak. A különbség inkább az, hogy ma a légszennyezés jellege változott: kevesebb a füst, viszont több a finom, láthatatlan részecske – amelyek ugyanúgy lerakódnak, és sokszor még makacsabbak is, mint a koromréteg.
Pormentes kertváros? Csak a mesében
A kertvárosi élet sok előnnyel jár, de a por ellen itt sem vagyunk védettek. A közlekedés, a távoli porfelhők, az építkezések és az időjárás együtt hozzák létre azt a finom szürke réteget, amit aztán újra és újra letörlünk. Egy biztos: nem a takarítási szokásainkkal van a gond, hanem azzal, hogy a levegő folyamatosan mozgásban van – a város és a természet folyamatos körforgásával együtt.
