Lajka és társai.
Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája 22 millióra becsüli azon gerincesek számát, amelyek állatkísérletek és tesztek során veszítik életüket (évente ennyi a számuk, csak az USA-ban).
Ezen állatok kb. 85%-a egér és patkány. Ezek a kistermetű, szapora, szőrös állatok kedvelt alanyai a különféle gyógyszerkísérleteknek, a modern orvostudomány fejlődése elképzelhetetlen nélkülük.
A laboratóriumi egér szobra Novoszibirszk közelében, Oroszország:
A Novoszibirszk melletti Citológiai és Genetikai Intézet előtt figyelő állatfigura emléket állít annak a több millió egérnek, amely minden évben a tudomány oltárán áldozza fel magát (persze nem önszántából). Az emlékmű laborköpenyben és szemüvegben ábrázolja az állatot, amint éppen egy DNS spirált vizsgál.
Jó néhány intézmény előtt találunk állatok emlékére emelt szobrot a volt Szovjetunió területén. A szomorú tekintetű kutya emlékműve például a Grodno Orvosi Egyetem bejáratánál látható, Belorussziában. Nem más ez, mint utalás arra a rengeteg kutyára, akik a fogászat fejlődésért adták életüket. A kutyákat ugyanis gyakran alkalmazzák a fogászati kutatásokban, például a csontok egészségével, a szájüregi rákokkal vagy fogászati anyagok tesztelésével kapcsolatos vizsgálatoknál.
A Pavlov kutyájaként ismert emlékmű Szentpéterváron, a Kísérleti Gyógyszerészeti Intézet kertjében található. Ivan Pavlov orosz pszichológus a reflexekkel kapcsolatosan folytatta jól ismert vizsgálatait, amelyekért aztán Nobel-díjat is kapott. Pavlov kutyán tanulmányozta az emésztés pszichológiáját, kísérletei akkoriban úttörőnek számítottak. Az általa használt állatok ugyanis jó körülmények között éltek, és nem a halálukkal végződött a kutatás.
Döbbenetes, de a 20. században még élveboncolásokat is végeztek állatokon. Londonban híresült el egy különösen szörnyű eset, amelynek során egy ismeretlen, barna kutyán kísérleteztek (inkább nem írjuk le, hogy mi mindent). Az eset végül annyira felháborította a jóérzésű embereket, hogy az ügyet bíróságra vitték és lázadás is kitört az utcákon. Bár a kutyának emlékművet emeltek, ezt a hatóság eltávolította, és csak 75 évvel később került ki újra egy megemlékező szobor, az 1903-ban kínokat átélt kutya és társai emlékére.
Emlékmű a barna kutyához:
Lajkát mindenki ismeri, ő volt az első állat az űrben. 2008-ban ő is kapott egy emlékművet, 50 évvel történelmi repülése után. Lajka eredetileg egy kóbor kutya volt, Moszkva utcáin csatangolt, és azért esett rá a választás, mert a szovjet tudósok úgy vélték, hogy a moszkvai kutya már jól alkalmazkodott az extrém hideghez és éhséghez is. A felkészülési szakaszban Lajka több kutyatársával együtt heteket töltött szűk ketrecben, hogy szokja a kis helyet, bezártságot. Centrifugában pörgették őket és űrzajokat szimuláltak. A kutyát többsége traumatizálódott, leállt a bélműködésük.
Amikor aztán a kiválasztott ebet kilőtték az űrbe, a fűtőrendszer meghibásodása miatt gyakorlatilag megsült szegény pára néhány órán belül, noha egészen 2002-ig a hivatalos verzió oxigénhiányról beszélt. A híres űrkutya szobra Moszkvában áll, annál a Katonai Kutatóközpontnál, ahol a személyzet feladata volt a kutyát a repülésre előkészíteni.
