Túlpörgetett mezőgazdaság.
Az utóbbi időben egyre többet hallunk a rovarok számának drasztikus csökkenéséről. Már nem csak a szakma figyel oda a szomorú folyamatra, de a közösségi médiában is felkapták a fejüket az emberek a hírre. Sorra jelennek meg azok a cikkek, amelyek a méhek megmentéséről szólnak, vagy tanácsot adnak arról, hogy miként nyithatunk rovarhotelt a kertünkben, biztatnak arra, hogy segítsük az áttelelő korhadékevőknek rejtekhelyet találni.
A rovarok megfogyatkozásának földrajzi sajátosságait nehéz nyomon követni, így nem tudni, hogy mennyire széles körben elterjedt a folyamat.
A madarak állományai viszont jól mérhetőek, monitorozhatóak és számos következtetésre adnak lehetőséget – jó indikátorai a környezeti változásoknak.
A kutatók a rovarevő madarak állományait vizsgálták, Európában 1990 és 2015 között, valamint Dániában 1990-2016-ig.
Átlagosan úgy találták, hogy a rovarevők száma kb. 13 %-kal csökkent a kontinensen, Dániában ez a csökkenés nagyobb arányú volt (28%), míg a mindenevők populációja stabilnak bizonyul. A magevők viszont szintén megfogyatkoztak, (28 %-os csökkenés Európában, 34 %-os Dániában).
A rovarirtás hatása erősebben mutatkozott a mezőgazdasági területeken, farmokon élő fajoknál (különösen a réti fajoknál), a talajon táplálkozóknál, a hideghez alkalmazkodóknál. A rovarirtás összefüggést mutatott a hosszú távokra történő elvándorlással, amely szintén hozzájárult a populációk hanyatlásához. Számos rovarevőnek még így is stabil populációja volt, főként az általános élőhelyen élőknek – ők azok, akik kevésbé specializálódnak egy bizonyos élőhelyre. Az eredmények arra utalnak, hogy a rovarevő madarak számának csökkenése elsősorban a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válásával és a füves élőhelyek elvesztésével magyarázható. A specializáltabb táplálékot fogyasztó magevők és rovarevők pusztulása mellett az általánosabb étrenden élők tudnak inkább tért hódítani.
Forrás: onlinelibrary.wiley.com
