Ha valaki azt mondja: beporzó, szinte biztos, hogy egy méhecske ugrik be elsőre. Mézes, szorgos, csíkos – és joggal híres. De mi van a többiekkel? A természet nem egyfajta megoldásban gondolkodik, hanem redundanciában. A beporzás világa ennél jóval színesebb – és meglepőbb is.
Aki virágra lép: legyek, hangyák, bogarak
A legyeket legtöbben csak zavaró tényezőként ismerik fel, pedig sok fajuk (pl. zengőlegyek – Syrphidae) kiváló beporzó. Meglepően sok virág van, amit inkább legyek látogatnak, nem méhek – például a korai tavaszi fajok, ahol a méhek még alszanak.
A hangyákról ritkán gondolnánk, hogy beporzók – ők inkább a cukros nektárra hajtanak. Viszont bizonyos trópusi fajok (pl. Formica spp.) képesek virágról virágra járva elvégezni a beporzást, ha épp nincs jobb jelölt a környéken.
És ott vannak a bogarak: a „durva beporzók”. Ők nem finomkodnak, hanem átgázolnak a virágokon. A liliomfélék vagy a sáfrányok például gyakran tőlük kapják a virágport. Ez a fajta beporzás olyan régi, hogy már a dinoszauruszok korában is működött.
Madarak, denevérek és más meglepetések
A beporzók VIP listáján madarak is szerepelnek – főleg a trópusokon. A kolibrik (Trochilidae) villámgyorsan cikáznak virágról virágra, és közben megporozzák azokat. Dél-Amerikában és Óceániában egyes növények már kizárólag rájuk specializálódtak.
A denevérek éjszakai műszakban dolgoznak: olyan virágokat poroznak be, amelyek éjjel nyílnak, erős illatot árasztanak, és sok nektárt termelnek – például a baobabfák vagy bizonyos kaktuszfajok.
Még az ember is beporzóvá válhat – szándékosan vagy véletlenül. Egyes gyümölcsösökben (pl. a kínai körtetermesztésben) kézzel poroznak be virágokat, mert nincs elég rovar. Nem túl hatékony – de kétségkívül szorgalmas.
Mi történik, ha ők is eltűnnek?
Nemcsak a méhek száma csökken: a többi beporzó is veszélyben van az élőhelyek elvesztése, a vegyszerezés és a klímaváltozás miatt. A beporzás világa egy finomhangolt rendszer, ahol minden szereplőnek helye van. Ha a háttérmunkások is kiesnek, az egész ökoszisztéma billenhet.
A láthatatlan hősök ideje eljött
Érdemes újragondolnunk, kiket ünneplünk – és kiket támogatunk a kertben vagy a mezőn. Egy kis vizesedény, néhány vegyszermentes virág, vagy éppen egy rovarhotel életmentő lehet. Mert lehet, hogy nem csíkosak és nem mézet adnak, de ők is a természet legszorgalmasabb dolgozói közé tartoznak – csak csendesebben végzik a dolgukat.
Források:
Kearns, C.A., Inouye, D.W. & Waser, N.M. (1998) – Endangered mutualisms: The conservation of plant-pollinator interactions
Ollerton, J. et al. (2011) – How many flowering plants are pollinated by animals? Biological Conservation
Rader, R. et al. (2016) – Non-bee insects as pollinators – Proceedings of the National Academy of Sciences
