Az Alpok legmagasabb hegyei veszik körbe az apró települést, amelyben negyed óra alatt otthon érzi magát az ember, és egy óra múlva már azon gondolkodik, hogyan tudna ideköltözni.
Karintia északi peremén, a Hohe Tauern Nemzeti Park területén, a Möll folyó völgyében bújik meg Winklern – egy alig 1200 lelket számláló település, amely első pillantásra csak egy újabb csendes alpesi falunak tűnik, közelebb lépve azonban hamar kiderül, hogy ennél sokkal többről van szó.
Winklern neve nem gyakran szerepelt az osztrák hírekben, egészen addig, amíg a Möll folyó völgyében fekvő települést az elmúlt években párszor el nem öntötte a hegyekből lezúduló csapadék. A 2023-as nyár például különösen heves esőzéseket hozott, a Möll vízszintje tízéves csúcsot döntött, a magyar híradások is hozták az utcákon hömpölygő árról szóló képeket. A település pedig ekkor az osztrákok szemében az összefogás szimbólummá vált, és ez ténylegesen meg is látszik a helyi embereken. Ha a természeti nehézségeket nem számítjuk, akkor a világ legbékésebb környékéről van szó. Eleinte furcsa is volt, hogy az utcákon sétálva mindenki mindenkinek köszön. Az autókból is sorra integetnek, még nekem, a bóklászó turistának is. Reggel a helyi iskolába igyekvő apró gyerekek is üdvözölnek, hol magázva, hol tegezve, de kifejezetten kedvesen és természetesen.
Mit érdemes megnézni Winklernben és környékén?
Bár kicsi településről van szó, Winklern meglepően gazdag múltra tekint vissza. A Wiki szerint az első írásos említése a 11. századból származik, amikor a salzburgi érsekség és a brixeni püspökség birtoka volt. Később, a 13. században a Gorizia-Tiroli grófok uralma alá került, akik a közeli Iselsberg-hágón áthaladó kereskedelmi útvonalat vámszedéssel hasznosították – ennek emléke a ma is álló Mautturm, a vámtorony. A Habsburgok birtokába került vidéken Winklern hosszú ideig helyi közigazgatási szerepet töltött be.
A falu temploma, a Szent Katalin-plébániatemplom, középkori alapokon nyugszik, mai formáját főként a 18. századi barokk átépítések során nyerte el és gyönyörűen ápolt sírkert veszi körül, amelyet utazótársaimmal többször is besétáltunk. Az árnyas, csendes temető nemcsak történelmi sírkövei miatt különleges, amelyeken csak betűzgetni tudtuk a gót írást, hanem hangulata miatt is: a hegyek ölelésében, madárcsicsergéssel körítve különösen megérintő hely.
A falu egyik legismertebb nevezetessége és a képeslapokon, weboldalakon szereplő fő látványossága a központban álló Mautturm (szó szerint: vámtorony). Az egykori vámszedőhely ma múzeumként működik, és nemcsak Winklern történetét mutatja be, hanem az egész Möll-völgy múltját is. A toronyba felkapaszkodva a kilátás egészen különleges – a falu házai, a zöld völgy és a távoli havas hegycsúcsok látványa maradandó élmény. A központban álló, kőből épített és modern módon vasszerkezettel megerősített torony pont a szállásommal szemben magasodott és első utam is ide vezetett, meghívást kaptam ugyanis a toronyban kialakított, hegyikristályokat bemutató tárlatra. Az elmúlt évszázadban a helyieket is megmozgatta a hegyikristály-gyűjtés hóbortja és sorra hordták a kiállítóhelyre a felfedezett kisebb-nagyobb átlátszó, csillogó kőzeteket.
Winklern környéke kiváló túraútvonalakat kínál. A falut övező hegyi ösvények közül több is közvetlenül a településről indul. Különösen ajánlott a rövidebb, de meredek út, amely a falu széléről indul és egy kis erdei kilátóponthoz vezet, ahonnan tiszta időben még a Großglockner csúcsa is feltűnik. Egyik reggel végig is jártam, többször átkelve a most csendesen, de dinamikusan hömpölygő, kb. 20 méter széles Möll folyó fából ácsolt hídjain.
A falut körbeölelő út neve a nehezen kimondható Kulturlandschaftsweg pedig félig a település peremén, félig a környező hegyek szoknyáján tekereg. Egyik este már szürkületben indultam el, hogy másfél óra alatt körbejárom, de már félúton rámsötétedett. Épp visszafordultam volna, magamban megfogadva, hogy legközelebb hozok magammal egy fejlámpát, de ekkor egy éber házőrző kutya szegődött mellém, aki az utamat állta. Megjelent a húszéves gazdája is, megszelídítve az ebet. Beszédbe elegyedtünk, megkérdezte, honnan jöttem, és egy perc múlva már meg is hívott egy sörre, amelyet épp a barátaival készült meginni a kertjükben. A kedves társaságról gyorsan kiderült, hogy egyikük a szállásunkon dolgozik a portán, a másikuk a helyi vendéglőben, a harmadik pedig épp abban a múzeumban, ahová másnap készültünk ellátogatni. És ami egy magamfajta budapestinek legviccesebb: mindegyikük pontosan tudta, hogy mikor érkeztünk, hol szálltunk meg és mit szeretnénk megnézni. Az utazás legkedvesebb félórája volt, amíg elkortyoltuk a helyi sört és kibeszéltük a friss magyar és osztrák viszonyokat.
Helyi vendéglő a szomszédok termékeiből
A helyi ételek visszafogottak és őszinték. A környék tejtermékei, szalámiféleségei és házi lekvárjai különösen ízletesek. Érdemes betérni a helyiek által is kedvelt KostBar nevű kis vendéglőbe, ahol szezonális, helyi alapanyagokból készült fogásokat kóstolhatunk – legyen szó egy tartalmas hegyi gombalevesről vagy egy friss sajtkrémmel töltött zsemlegombócról. A tulajdonos főz és ő is hozza ki az ételeket. Amikor egy pillanatra eltűnik, akkor is hallani a konyhából az ütemes klopfolás hangját, ahogy előkészíti a Schnitzelt.
A Möll-völgy gazdag gyümölcsösökben, halban és a réteken nevelt állatokban – így a húsételekhez és desszertekhez is sokszor helyi gazdáktól származik az alapanyag. Aki hazavinne valamit, a helyi boltokban lekvárt, mézet, vagy gyógynövényes teakeverékeket talál.
A szállásunk a központban álló Tauernstern fogadó volt, ami igazából négycsillagos szálloda, és vendéglő is egyben. Mindezek ellenére igazi természetközeli szállás, amelyet egy család üzemeltet, és a csillagok számához képest igen kedvező áron kínálja a szobáit. Az ételek tényleg fantasztikusak, a reggeli változatos és bőséges, mintha alapvetés lenne, hogy innen mindenki kalóriát égető túrákra indul. A svédasztalon szinte minden a környékről származik, még az apró tálkákban kínált lépesméz mellett is címke jelzi, hogy melyik méhész szállította. Ugyanez jellemző a helyi sajtokra, felvágottakra, sőt még a négyféle vajra is (külön vegán, prémium, diétás és a szomszédból származó kockák várták, hogy a tányérjával arra tévedő vendég lefaragjon belőlük egy darabot).
Bringával a Möll mentén
Winklern a Möll völgyének közepén fekszik, és a Mölltalradweg, azaz a Möll menti kerékpárút is áthalad rajta. A folyót követő 60 km-es kerékpárút enyhe lejtésű, így gyerekekkel is könnyen teljesíthető. A táj változatos: erdei szakaszok, mezők, kis fahidak és időnkénti kilátópontok váltják egymást.
Akik nem hoznak magukkal kerékpárt, bérelhetnek is a faluban vagy a közeli városokban, de ezt előre érdemes lefoglalni, mert amikor én arra jártam, már nem találtam szabadot. A környék népszerű a túrakerékpárosok és az elektromos kerékpárosok körében is. Én valószínűleg eleve az ebike-verziót választanám, mert azzal a sok környékbeli meredek keresztút is bejárható.
Meredek utcák, mesés régi házak
Winklern központja kicsi, de annál hangulatosabb. A főtér kávézóitól néhány perc alatt elérhető a falu felső része, ahol meredek, macskaköves utcák vezetnek a domboldalon élő házakhoz. Ezek az utcák csendesek, néhol csak gyalog lehet közlekedni – tökéletes hely a lassú sétához, a hangulat átvételéhez, vagy a hegyes-völgyes panorámafotók elkészítéséhez.
Hogyan juthatunk el ide Budapestről?
Winklern Budapestről autóval kb. 7 órányi távolságra van. A legcélszerűbb útvonal Graz és Klagenfurt érintésével vezet – végig jó minőségű autópályákon. Az utolsó szakasz a Mölltal felé már látványos, kanyargós hegyi úton halad, de jól járható. Érdemes hosszabbra húzni az odautat, hiszen közben a fenti városokat is megnézhetjük, a Wörthi tónál pedig még strandolhatunk is nyáron.
Tömegközlekedéssel is elérhető, bár több átszállással: Budapestről Railjet vonattal Bécsig vagy Klagenfurtig, majd innen regionális vonatokkal és busszal lehet továbbjutni a faluba. A buszos közlekedés Karintiában meglepően jól szervezett: a távolsági buszok pontosak, tiszták, és sok esetben kedvezményesen használhatók a Karintia kártyával is. A nyári időszakban gyakori a kerékpárszállítós járatok közlekedése is, így akár vonattal, akár busszal érkezik az ember, könnyen beilleszthet egy bringatúrát is.
A Hohe Tauern Nemzeti Park világa
Winklern ideális kiindulópont a Hohe Tauern Nemzeti Park felfedezéséhez. A park Ausztria legnagyobb nemzeti parkja, és itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 3798 méter magas Großglockner is. A környék számtalan túraútvonallal, vízeséssel, a Pasterze gleccserrel és mormoták által lakott alpesi rétekkel várja a természetkedvelőket. A közeli Mallnitz vagy Heiligenblut településekről induló túrák közül sok közvetlenül elérhető Winklernből, és a Karintia kártya ezekre is többféle kedvezményt kínál. Aki a természetet szereti, itt nem fog unatkozni.
Kapcsolódó cikkünk: Hogyan utazz az ausztriai Karintiába? – Amit egy természetbarát utazónak tudnia érdemes
