Nem véletlenül bukkannak ki hamar a hó alól.
A büdös kontyvirág (Symplocarpus foetidus) egy lassú növekedésű, erősen kellemetlen szagot árasztó növény, amely nedves helyeken nő, Dél-Amerikában, Kelet-Ázsiában, Japán, Kína és Szibéria egy részén honos. Elsőként bújik elő, amikor a hótakaró olvadozni kezd. Amikor kidugja a fejét, és megjelenik a virága, körülötte egy kis pocsolya keletkezik, ahogyan a hó olvad. Nagyon érdekes, hogy a hó megolvasztásához szükséges hő nem a napból származik, hanem a növény maga termeli. Azaz egyike azoknak a növényeknek, amelyek képesek felmelegíteni a környezetüket.
A termogenezisnek nevezett jelenséget több növénycsaládban is megfigyelhetjük, de a legtöbb példát talán a kontyvirágfélék között találjuk. A lódög kontyvirág, az elefántláb yam és az elefántfül filodendron mind képesek jelentős hőt termelni, még az emlősökön is túltesznek, sőt minél hidegebb a környezetük, annál nagyobb fokozatra tudnak kapcsolni.
Egy kísérletben megfigyelték, hogy a büdös kontyvirág 15°C-on 9°C-kal melegebben tartja a virágot, de -15°C-on akár 30°C is lehet a különbség.
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) is képes a virág hőmérsékletének szabályozására. A mérések során úgy tapasztalták, hogy a virág akkor is 30- 36°C-os volt, amikor a környezet hőmérséklete 10°C-ra hűlt. Az elefántfül flilodendron még jobb a hőszabályozásban, még 4°C-on is megtartotta az előbb említett hőmérsékletet.
Bár a jelenséget már 200 éve ismerik, a kutatók csak nemrég kezdték a dolog biokémiai hátterét tanulmányozni. A biológusok úgy vélik, hogy ezek a növények azért fejlesztenek hőt, hogy a megporzást elősegítsék. A termelődő hő ugyanis fokozza a virág illatát, ami segít a beporzó rovarok vonzásában, jóval messzebbről megérzik a kellemes, intenzív illatot. A lódög kontyvirág, ami romlott hús szagát árasztja, odavonzza a legyeket és bogarakat, egészen megtévesztve őket, bűzlő tetemhez hasonlatos szagával. Nem beszélve arról, hogy a kellemes melegnek is örülnek a rovarok.
Mégis, azok a növények nagyobb eséllyel, hatékonyabban szaporodnak, amelyek csak egy kis virágport, nektárt kínálnak, majd továbberesztik a beporzót, mint azok, akik egész éjjel vendégül látják őket. Ezért aztán a termogenezis nem túl elterjedt a növényvilágban. Az evolúció során a hőt fejlesztő növények kihaltak, hatékonyabb megporzási sémák kerültek ki győztesen.
Forrás: www.amusingplanet.com
