Történelmi pillanathoz érkeztünk: több mint negyven év után ismét magyar űrhajós lépett Föld körüli pályára. Kapu Tibor, a HUNOR (Hungarian to Orbit) program kiválasztott kutatóűrhajósa magyar idő szerint 2025. június 25-én, szerda reggel 8:31-kor indult el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol mintegy két hetet tölt el. Az űrutazás során nemcsak a magyar tudomány képviseletét látja el, hanem számos kísérletet is végez, melyek közül több kimondottan magyar fejlesztésű.

A küldetés részletei

Kapu Tibor egy SpaceX Falcon 9 rakétával indult útnak, a Crew Dragon kapszula fedélzetén, a floridai Kennedy Űrközpontból. A misszió további tagjai: Peggy Whitson (amerikai, parancsnok), Shubhanshu Shukla (indiai, küldetésspecialista) és Sławosz Uznański-Wiśniewski (lengyel, küldetésspecialista). A tervek szerint tizennégy napot tölt majd az ISS fedélzetén, ahol más nemzetek asztronautáival közösen dolgozik. A visszatérés szintén a Crew Dragon kapszulával történik, amely a Csendes-óceánba fog ereszkedni ejtőernyő segítségével. A magyar misszió különlegessége, hogy nem csupán reprezentációs szerepe van, hanem valódi tudományos munkát végez a világ egyik legfejlettebb laboratóriumában.

Milyen kísérleteket végez Kapu Tibor?

  • Egészségügyi megfigyelések a Semmelweis Egyetem kutatásai alapján
  • Csontregeneráció súlytalanságban – kísérlet a Pécsi Tudományegyetem megbízásából
  • Baktériumok az űrben – az ELTE által tervezett mikroorganizmus-kísérlet
  • Nanoszálas szemkutatás – a Semmelweis Egyetem fejlesztésének tesztelése
  • Okosanyagok mikrogravitációban – magyar polimerek vizsgálata

Egészségmonitorozás a világűrben

A fedélzeten végzett kísérletek több tudományterületet érintenek: biológiát, orvostudományt, anyagtudományt és űrtechnológiát is. Ezek közül több olyan, amely kifejezetten magyar fejlesztés, és most először kerül kipróbálásra mikrogravitációs környezetben. Két kiemelt orvostudományi kísérletet a Semmelweis Egyetem kutatói terveztek meg kifejezetten a HUNOR program keretében, és ezeket a program részévé is tették.

Csontregeneráció súlytalanságban

Az egyik kiemelt magyar kísérlet a Pécsi Tudományegyetemhez kötődik, és a csontregenerációs folyamatokat vizsgálja. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan változik a sejtek viselkedése, osztódása és differenciálódása súlytalanságban. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontritkulás és más degeneratív betegségek jobb megértéséhez.

Baktériumok viselkedése az űrben

Egy másik projektben az ELTE kutatói a baktériumok űrbeli túlélését és mutációs hajlamát vizsgálják, ami hosszú távon segíthet megérteni, hogyan hat az űrkörnyezet az élő rendszerekre, és hogyan lehet ezeket a hatásokat csökkenteni például hosszabb űrutazások során.

TESH és END-SANS – a Semmelweis Egyetem két kulcskísérlete

Az egyik ilyen a TESH rendszer (Telemetriai Egészségmonitorozás Súlytalanságban), amely non-invazív eszközökkel figyeli meg Kapu Tibor keringését, légzését, testhőmérsékletét, valamint az egyensúlyérzékeléshez kapcsolódó változásokat a súlytalanság hatására. A másik a szemészeti kutatási projekt, az END-SANS, amely egy különleges nanoszálas, hatóanyag nélküli szemfelszíni formuláció viselkedését elemzi mikrogravitációs környezetben – ez a technológia a jövőben célzott gyógyszeradagolásra is alkalmas lehet.

Okosanyagok az űrkutatás szolgálatában

Anyagtudományi szempontból is történnek érdekes vizsgálatok: egy magyar fejlesztésű polimer viselkedését elemzik, amely különleges, hőre változó tulajdonságokkal bír. Ez a technológia a jövőben akár az űrruhák vagy a műholdak hőszabályozásában is szerepet kaphat.

Miért fontosak ezek a kísérletek?

A Földtől távol végzett vizsgálatok nemcsak az űrutazás jövőjét formálják, hanem visszahatnak a földi tudományokra is. Az egészségügyi kutatások révén pontosabb képet kaphatunk a sejtek viselkedéséről, a gravitáció hatásáról, illetve az anyagcsere-folyamatokról. Ez különösen fontos az idősödő társadalmakban, ahol a csontritkulás és más mozgásszervi problémák egyre gyakoribbak.

Az anyagtudományi eredmények pedig olyan új anyagok vagy eljárások alapját képezhetik, amelyek nemcsak az űriparban, hanem az orvostechnikában, energetikában vagy akár a hétköznapi életben is hasznosíthatók.

Újdonságok az űrállomáson

Noha az ISS fedélzetén már több mint két évtizede zajlanak tudományos kísérletek, Kapu Tibor missziója több szempontból is újdonságnak számít. Egyrészt, a magyar kutatók által tervezett és kivitelezett projektek most először kapnak helyet a nemzetközi platformon, másrészt néhány eszközt és eljárást kifejezetten ehhez a küldetéshez fejlesztettek ki.

Több projekt célja az is, hogy a jövőben magyar űreszközök, esetleg műholdak vagy akár önálló kísérleti platformok készüljenek, amelyek már nemzetközi segítség nélkül is képesek lennének mérések végzésére.

Mit profitálhatunk ebből?

Kapu Tibor útja és az általa végzett munka nemcsak presztízskérdés – valódi tudományos értékkel bír. Hozzájárul a magyar kutatások nemzetközi elismeréséhez, és megalapozhatja egy jövőbeli önálló űrkutatási kapacitás kiépítését is.

A fiatal generáció számára pedig különösen inspiráló lehet: a magyar diákok most először láthatják testközelből, hogy egy hazai kutató is eljuthat az űrig, és ott értékes munkát végezhet – nemcsak álom ez többé, hanem reális jövőkép.

Kapu Tibor űrutazása nemcsak a magyar űrkutatás mérföldköve, hanem egy olyan korszak kezdete is, ahol a tudomány határait immár mi magunk is feszegethetjük – a világűrben, magyarul.