Természetes dzsungel.

A Kelet-Bakony egyik egyedülálló gyöngyszeme a Burok-völgy. Nem árt tudni, hogy ha itt útnak indulunk, ősöreg fák, kidőlt matuzsálemek, sokszor méteres aljnövényzet nehezíti a haladást. Nem mindegy, hogy hova lépünk, lábunk alatt rengeteg kő, helyenként mohás sziklaóriások fekszenek.

Hazánk egyik utolsó természetes jellegű őserdeje 1995 óta természetvédelmi terület. A félkör alakú völgy Királyszállástól Bakonykútig húzódik, kb. 10 km hosszan. Szintkülönbsége 210 méter, átlagos mélysége 50-90 méter. Mély, függőlegesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Németh Istvánné (@nemethne_margit) által megosztott bejegyzés

A völgyben magas a páratartalom, sok az árnyék, a völgyalapon 5-8 °C-al hűvösebb van. A különleges mikroklíma hatásaként számtalan ritka növény- és állatfaj él itt, köztük védett és fokozottan védett fajok is. A szabdalt, nehéz terep megóvta a völgy élővilágát, dús páfrány- és mohaszőnyegen lépünk, ahol a jégkorszakból megmaradt lágyszárúak élnek.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Bence Santa (@bencesanta) által megosztott bejegyzés

A dolomitsziklák apróbb üregeket, barlangokat rejtenek. A Burok-völgyben és a mellékvölgyekben eddig 42 barlangot sikerült feltárni, ezek többsége kicsi, átlagosan 5-8 méter hosszú. A legnagyobb barlang a Bükkös-árok mellett található Ruska-zsomboly, melynek hossza 73 méter, mélysége pedig 21 méter.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Német József (@nemet.jozsef) által megosztott bejegyzés

A szurdokban nem folyik üzemszerű fakitermelés, így közel az eredeti állapotoknak megfelelő erdőket rejt. A kidőlt törzsek helyén felsarjadó újulattal az évszázados fák között, a vegyes korú és fajú erdő az eredeti, természetes állapotokat tükrözi.

A védett területen a szubmediterrán és a szubmontán klíma és az ezekre jellemző ritka növénytársulás figyelhető meg, amely kialakulásában fontos szerepet játszott a dolomit, hiszen az állandóan lefelé vándorló kőzeten csak a szélsőségeket jól tűrő fajok tudnak megmaradni. A dolomiton többnyire speciális növénytársulások alakultak ki (elegyes karszterdők, cserszömörcés bokorerdők, zárt dolomit sziklagyepek stb.), amelyekben a jégkorszak óta fennmaradt ritka példányok is előfordulnak (havasi hagyma, cifra nádtippan, fürtös holdtuta füles kosbor stb). Megtalálható a gímpáfrány, a közönséges édesgyökerű páfrány, a szürke bogáncs, a farkasölő sisakvirág, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és a turbánliliom is.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Zsolt Tanai (@daemonion_shamanium) által megosztott bejegyzés

A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág is gazdag. Több mint 200 madárfaj megfigyelhető, köztük számos ritkaság: fekete harkály, kerecsensólyom, parlagi sas, uhu, darázsölyv, alpesi gőte. Előfordul a kígyászölyv és a fekete gólya is. Az emlősök közül él itt nyuszt, vadmacska és borz is. A barlangokban denevérek találnak menedéket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Zsolt Tanai (@daemonion_shamanium) által megosztott bejegyzés

A völgy jelentős része turistautakon bejárható, bár egyes szakaszon ez komoly kihívást jelent. Az Országos kéktúra nyomvonala ugyan már nem érinti, de jelzett turistaúton haladhatunk. Mivel természetvédelmi terület, ezért az ösvényről tilos letérni!

Forrás: www.verga.hu