Burjánzó városi zöld.

Miyawaki Akira 93 éves japán botanikus, ökológus, aki matuzsálemi kora ellenére is aktív. A tudós a rontott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével vált világhírűvé. A róla elnevezett Miyawaki erdőket elsősorban városi területeken létesítik, világszerte több mint 2000 ilyen erdőről tudunk Franciaországban, Belgiumban, az USA-ban, Thaiföldön, Japánban, Nagy-Britanniában, Indiában, Hollandiában.

Módszerének lényege, hogy egy pici városi terület zöldítéséhez azt vizsgálja meg, hogy milyen növényzet élne ott, ha nem volna emberi tevékenység.

Az így meghatározott növényekből, cserjékből, bokrokból, fákból kell minél több fajt elültetni. Az egyes őshonos fajokból annyi növendéket kell számolni, hogy a terület minden négyzetméterére jusson 3 db. Talajelőkészítést követően a növényeket minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban kell elrendezni.

Öntözés után a talajt szalmával kell takarni, ezzel védve a kiszáradástól és tápanyagot biztosítva a növényeknek. Egy-három évig még locsolni kell a területet, majd pár év után a rendszer beáll.

Magyarországon most először létesült ilyen erdő, mégpedig a Tabánban.

40 m²-en összesen 120 növényt ültettek, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdő társulást imitálják.

A Miyawaki erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék – így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő.

A Miyawaki városi erdők lenyűgözően komplex ökológiai rendszerek, amelyekben egyensúlyba kerül a talaj és a klimatikus viszonyok.

Ezzel a módszerrel sokkal gyorsabban (kb. 10-szer olyan gyorsan) lehet városi, természetes ökoszisztémákat kialakítani. Az eljárás közvetlenül a természetben zajló folyamatokból és diverzitásból meríti az inspirációt, 15-30 különféle fa és cserjefaj összeültetése történik, többszintes növénytársulás jön létre. A vegetáció sokkal sűrűbb, mint a hagyományos ültetéseknél, az érett, természetes erdő struktúráját mutatja. Ez a növényközösség tökéletesen alkalmazkodik a lokális klímaviszonyokhoz is.

Ahhoz, hogy egy erdő magától visszaszerezzen egy területet, kb. 200 évre lenne szükség, a Miyawaki módszerrel azonban ez 20 évre csökkenthető.

A Miyawaki erdők minden évben legalább 1 métert növekednek, mindenféle vegyszer vagy műtrágya használata nélkül. Ezek az erdők:

  • nagy biodiverzitást mutatnak,
  • javítják a levegő minőségét,
  • a vegetáció csökkenti a zajt és segít szabályozni a hőmérsékletet,
  • a növényzet védi a talajt az eróziótól és az áradásoktól,
  • az erdő szebbé varázsolja a tájat, a környezetet mindenkinek élhetőbbé, élvezhetőbbé teszi.

Forrás és képek: www.facebook.com/fokertbp