Népies neve: kakukknyál.
Főként májusban figyelhetjük meg azt a jelenséget, hogy a fákon, de akár a réteken, az egyes növények szárán is nyálkás, habos tömegek képződnek. Mintha csöpögne a növényről valami.
A kis habcsomókat a népnyelv kakukknyálnak nevezi.
Pedig nem a madarakhoz, hanem egyes rovarokhoz van köze habos, fehér nyálnak. A váladék ugyanis a tajtékos kabócák műve. Elsősorban fűzfán tanulmányozhatjuk a jelenséget, ott a fűzfakabócák fordulnak elő, de más fajokra is jellemző, hogy lárváik “tajtékot” készítenek maguk köré, amely megvédi őket a kiszáradástól, valamint a rovarevőktől is.
A tajtékos kabócák növényi nedvekkel táplálkoznak, fákon és lágyszárúakon egyaránt előfordulhatnak. A tajték tulajdonképpen az ő levegővel felfújt, habosított ürülékük. A burokban fejlődnek a lárvák, akik levegőt a tajtékból kidugott potrohukon keresztül vesznek. A kifejlett kabóca ebből a habból bújik elő.
Forrás: www.mme.hu
A kiemelt kép illusztráció.
