A legtöbbünk számára a kukorica a nyári grillezés elengedhetetlen kelléke vagy a pattogatnivaló alapanyaga. De ki gondolná, hogy ezek a magasba törő zöld szárak bizonyos körülmények között saját maguk is hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához? Egy friss kutatás szerint, ha túl közel ültetik őket egymáshoz, a kukoricák közötti „tömegnyomor” nemcsak a terméshozamot befolyásolja, hanem fokozza a gázkibocsátást is.
Kukorica, mint meglepő gázgyár
A növények általában inkább szén-dioxidot nyelnek el, nem pedig kibocsátanak – legalábbis így tanultuk az iskolában. De a valóság ennél árnyaltabb. A kukorica gyökérzónájában a mikroorganizmusok és a talajban zajló biológiai folyamatok nitrogén-oxidokat és más gázokat termelnek. Ha túl sűrű az ültetés, a talajban versenyfutás indul a tápanyagokért, és ez fokozott kibocsátást eredményez.
Tömegnyomor a táblán – amikor a sorok közötti centik számítanak
A kutatók kimutatták, hogy a zsúfoltan ültetett kukoricatáblákban a talaj több nitrogén-oxidot enged a levegőbe. Ez a gáz különösen erős üvegházhatású, a szén-dioxidnál akár 300-szor is hatékonyabb a légkör melegítésében. A „túl sok kukorica egy helyen” tehát nemcsak kisebb csöveket jelenthet a gazdának, hanem nagyobb terhet is a klímának.
Szenzorok nyomában – mit árul el a kukorica lehelete?
A vizsgálat során modern szenzorokkal mérték a gázkibocsátást különböző ültetési sűrűségeknél. Kiderült, hogy míg a mérsékelt sűrűség mellett a kibocsátás kezelhető szinten marad, addig a sűrűn zsúfolt parcellák igazi gázfelhőket eregettek. A kutatók szerint ez fontos tanulság a jövő mezőgazdaságának tervezésében, hiszen a klímabarát gazdálkodás nemcsak a műtrágya mennyiségén, hanem a sorok távolságán is múlhat.
Böfögő kukorica és klímaválság – mit kezdjünk vele?
Elsőre viccesen hangzik, hogy a kukorica „böfög”, de a valóságban komoly környezeti hatása van. A mezőgazdaság világszerte az üvegházhatású gázok egyik jelentős kibocsátója, így minden apró tényező, ami csökkentheti a kibocsátást, számít. A sorok közötti centiméterek tehát éppoly fontosak lehetnek, mint a műtrágya típusa.
Humor és tudomány kéz a kézben
Persze könnyű lenne azt mondani, hogy „ne zsúfolódjatok, kedves kukoricák, mert még a végén büdös lesz a levegő”. De a kutatás mögött valóban komoly tudomány áll, amely segíthet abban, hogy a jövőben egyszerre termeljünk hatékonyan és óvjuk a bolygót.
Tanulság: a kukorica nemcsak a tányérunkra kerülhet, hanem a klímatudatos gazdálkodás egyik kulcsfigurája is. És ki tudja? Talán legközelebb, amikor a pattogatott kukoricát majszoljuk, eszünkbe jut, hogy a növény bizony a légkörrel is kapcsolatban áll.
