A bolygó, amelyet előbb láttak matekpéldában, mint az égen.
1846. szeptember 23-án a berlini obszervatóriumban Johann Galle csillagász épp Urbain Le Verrier francia matematikus számításait tesztelte. Le Verrier az Uránusz furcsa mozgásából következtetett arra, hogy „valami nagy és nehéz” húzza a pályáját. És igaza lett: Galle még aznap este megtalálta a Neptunuszt. Ez volt az első eset, hogy egy bolygót előbb papíron fedeztek fel, mint távcsővel – a matematika tehát szó szerint belengetett egy új világot az égboltról.
A kék óceán, amin sosem hajózol
Az újonnan felfedezett planéta természetesen a római tengeri isten nevét kapta. Illik is rá: a kékeszöld árnyalatát a légkörében található metán adja, így tényleg olyan, mintha a kozmosz legnagyobb óceánját néznénk. Persze a valóságban egyetlen gumikacsa sem lebeghetne a felszínén, mert a Neptunusz egy gázóriás: nincs szilárd talaja, csak egyre sűrűsödő rétegek a mélyben.
A szél, ami még a hajadat is letépné
Ha valaki mégis odautazna, nem biztos, hogy sokáig élvezné a panorámát. A Neptunuszon ugyanis a Naprendszer legerősebb szele fúj: elérheti a 2100 km/órás sebességet. Ez kb. kétszer olyan gyors, mint egy vadászgép. Egy rosszul megkötött sál vagy sapka itt garantáltan új pályára állna.
Egy év, ami hosszabb, mint három emberöltő
A Neptunusz a Naprendszer nyolcadik bolygója, átlagosan 4,5 milliárd kilométerre a Naptól. Egy év ott 165 földi évig tart – vagyis ha most születne egy csecsemő a Neptunuszon, jó eséllyel sosem ünnepelné meg az első születésnapját. A hőmérséklet -200 °C körül mozog, ami a fagyasztóládát kellemes tavaszi piknikhelynek tüntetné fel mellette.
Rejtett gyűrűk, lázadó holdak és egyetlen látogató
- A Neptunusznak 14 ismert holdja van, közülük a legnagyobb a Triton, amely különlegessége, hogy a bolygó forgásával ellentétes irányban kering.
- Bár gázóriás, a Neptunusznak is van gyűrűrendszere, igaz, jóval halványabb, mint a Szaturnuszé.
- A bolygó belső hője erősebb, mint amennyit a Naptól kap, ezért a légköri jelenségei rendkívül vadak.
- A Voyager–2 űrszonda volt az egyetlen emberi eszköz, amely valaha megközelítette (1989-ben), és lényegében mindent neki köszönhetünk, amit közelről tudunk róla.
Amikor a matematika csillagászati távcsővé válik
A Neptunusz története arra emlékeztet minket, hogy a világot nemcsak szemmel, hanem ésszel is fel lehet fedezni. Egy matematikus papíron megjósolta, egy csillagász pedig távcsővel igazolta – és így került a térképünkre egy új bolygó. Az pedig, hogy ott túl hideg, túl szeles és túl távoli mindenféle nyaraláshoz, csak mellékes apróság. Hiszen végső soron nem odaköltözni akartunk, hanem megérteni a világegyetemet – és ebben a Neptunusz tökéletes útitárs.
