Ha valaki azt mondja, hogy a kígyómarás ellenszere egy lámában rejlik, elsőre talán gyanúsan hangzik – mint egy egzotikus vicc kezdete. Pedig ez most komoly. Vagyis: komoly tudomány. A lámák ugyanis olyan különleges antitesteket termelnek, amelyek forradalmasíthatják a kígyómérgek elleni védekezést – és ezzel évente emberek tízezreinek életét menthetik meg.
A világ legveszélyesebb marása
Mambák, kobrák, kraitok – a Föld 4000 kígyófajából mindössze 360 tartozik az Elapidae családba, de ők a legveszélyesebbek. Mérgük olyan gyorsan bénítja le az izmokat, hogy néhány órán belül leállhat a légzés. Csak Afrikában évente több mint 300 ezer mérgeskígyó-marás történik, és tízezrek vesztik életüket vagy végtagjukat.
A jelenlegi ellenszerek nem mindig hatékonyak: drágák, nehezen előállíthatók, és sokszor csak egy-egy faj mérgére működnek. A tudósok évtizedek óta próbálnak univerzális megoldást találni – most úgy tűnik, a hegyek békés növényevőkben rejtőzik a válasz.
Lámák kontra mambák
A dán kutatók egy különleges fehérjetípust fedeztek fel a lámák és alpakák vérében: az úgynevezett nehézláncú antitesteket. Ezekből képesek előállítani a még kisebb, de szuperhatékony „nanotesteket”, amelyek bejutnak a legmélyebb szövetekbe is, és ott semlegesítik a mérget.
A kutatók 18 különböző afrikai kígyófaj mérgét használták fel, hogy a lámák immunrendszere „megtanulja”, mit kell keresni. Ezután megvizsgálták, milyen nanorészecskék képesek a legtöbb mérget hatástalanítani. Az eredmény lenyűgöző volt: a nanoteszt egerekben 17 faj mérgét teljesen semlegesítette, sőt kevesebb szövetkárosodást okozott, mint a jelenlegi legjobb gyógyszerek.
És mindezt úgy, hogy a lámaantitestek olcsóbbak, stabilabbak és hőállóbbak – vagyis olyan helyeken is használhatók, ahol az elektromos áram és a hűtés luxusnak számít.
Tudomány és józan ész találkozása
A kígyóméreg elleni harc nem új – az első antiszérumokat több mint száz éve fejlesztették ki lovak véréből. De a hagyományos módszer nehézkes, és gyakran súlyos allergiás reakciókat okoz. A lámákból származó nanotesztek viszont kevésbé váltanak ki mellékhatásokat, és akár már a tünetek megjelenése előtt is biztonságosan beadhatók.
A kutatás vezetője, Anne Ljungars szerint ez az áttörés egy új korszak kezdete lehet az orvostudományban – nemcsak a kígyómarások, hanem más toxinok és fertőzések kezelésében is.
A tudomány ára
Van azonban egy probléma: a gyógyszeripar nem tolong a befektetésért. A kígyómarás elleni szérum nem épp aranybánya – hiszen főként szegény, vidéki térségekben lenne rá szükség. Pedig a lámák már készen állnak a segítségre – csak az emberi döntéshozás lassabb, mint egy mérgeskígyó csapása.
A természet meglepetései sosem unalmasak
Ki gondolta volna, hogy a világ egyik legbékésebb állata lesz a kulcs az egyik legveszélyesebb élőlény méregfogának hatástalanításához? A természet újra bebizonyította, hogy a megoldások néha a legváratlanabb helyekről jönnek.
Lehet, hogy a jövő hősei nem orvosi laborokban születnek, hanem Andokban legelésznek – és közben szorgalmasan készülnek arra, hogy egyszer emberéleteket mentsenek.
