A természetnek van humorérzéke. Néha szelíd, néha kicsit sötét. Ha valaha is azt gondoltad, hogy a békák unalmas, brekegő kis lények, készülj fel: némelyikük olyan biológiai trükkökkel él, amiket még egy sci-fi forgatókönyvíró is túlzásnak tartana.
Légzés? Felesleges tüdő!
A legtöbb béka ugyan rendelkezik tüdővel, de sokuk inkább a bőrén keresztül lélegzik. Ez nem valami költői túlzás, hanem szó szerint: a bőrük tele van hajszálvékony erekkel, amelyeken át oxigént vesznek fel és szén-dioxidot adnak le. A víz alatt így képesek hosszú ideig mozdulatlanul maradni, miközben mi már régen fuldokolnánk.
A dél-amerikai Telmatobius culeus, azaz a „ráncos bőrű béka” például annyira hatékonyan használja a bőrét légzésre, hogy a tüdője gyakorlatilag csak dísz. Úgy néz ki, mintha mindig XXL-es öltönyt viselne – a bőre annyira redőzött, hogy az oxigénfelvételhez extra felületet ad.
A téli álom, ami nem álom, hanem fagyott rémálom
A kanadai erdei béka (Rana sylvatica) télen konkrétan megfagy. A teste víztartalmának akár kétharmada jéggé alakul, a szíve leáll, a vérkeringése megszűnik. Mégis, tavasszal, amikor újra melegszik a levegő, egyszerűen „kiolvad”, és tovább brekeg, mintha mi sem történt volna. A titka egy cukormolekula, a glükóz, amely természetes fagyállóként védi a sejtjeit.
Más szóval: ez a béka nem alszik téli álmot – ő meghal, majd újraéled. Frankenstein békája, biológiai kivitelben.
Amikor az éhség veszélyesebb, mint a ragadozók
És ha ez még nem lenne elég bizarr, akad olyan béka, amely saját magát eszi meg. Igen, jól olvasod. A horned frog (vagyis „szarvasbéka”) annyira falánk, hogy ha nincs elég préda, hajlamos a saját lábába harapni – amitől az evolúcióban valószínűleg lepereg egy hideg veríték.
Ez nem tudatos kannibalizmus, inkább egy „reflexhiba”: a mozgásra támad, bármi is az – még ha az a saját combja. A természet tehát nem tökéletes, csak rendkívül kreatív.
A természet groteszk laborja
A békák világa azt bizonyítja, hogy az evolúció nem mindig logikus, de mindig hatékony. Légzés bőrön át? Pipa. Halál utáni feltámadás? Szintén megoldva. Önmagát fogyasztó kétéltű? Miért ne.
A természet nem fél kísérletezni – és néha a legsötétebb ötleteiből születnek a legéletképesebb megoldások. Szóval legközelebb, amikor egy béka brekeg a kert végében, jusson eszedbe: lehet, hogy épp egy hidegvérű csoda néz rád, aki túléli a fagyot, az éhezést és… esetenként önmagát is.