A természetben vannak állatok, akik a túlélés bajnokai – és aztán ott vannak a denevérek, akik szinte a biológia Chuck Norrisai. Több száz vírust hordoznak, köztük az Ebola, a SARS, a COVID-19 és a Nipah kórokozóit is, mégsem betegszenek meg. Hogyan lehetséges ez? És ha ennyi mindent túlélnek, miért nem nevezik ki őket egészségügyi miniszternek?
A természet szuperhősei – csak kicsit sötétebb stílusban
A denevérek elképesztő biológiai adaptációi miatt különlegesek. Ezek az egyetlen repülni képes emlősök, akik éjszakai életmódjukhoz igazodva hiperturbózott immunrendszert fejlesztettek ki. Amikor repülnek, a testhőmérsékletük akár 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet – ami sok vírus számára olyan, mintha lázban égnének. Ez a folyamatos „repülési edzés” gyakorlatilag karbantartja az immunrendszerüket, és megtanítja nekik, hogyan kezeljék a fertőzéseket anélkül, hogy a szervezetük összeomlana.
A gond csak az, hogy amikor a vírusokat átadják más fajoknak – például nekünk –, azokban nincs meg ez a szuperhős-immunrendszer. És innentől kezdve indul a baj.
A történelemben már többször beleszóltak a denevérek
A denevérek neve több járványtörténeti fejezetben is felbukkan – olykor közvetlenül, máskor csak gyanús mellékszereplőként. A SARS-járvány 2002-ben Kínában indult, és a kutatások szerint a vírus eredetileg denevérekből származott, mielőtt cibetmacskákon keresztül emberekre ugrott. A Nipah-vírus az 1990-es évek végén Délkelet-Ázsiában bukkant fel, amikor a gyümölcsevő denevérek pálmalét szennyeztek meg – a fertőzés több száz ember halálát okozta.
És persze ott van a COVID-19, amelynek eredetét a tudomány még vizsgálja, de a genetikai vizsgálatok szerint szintén denevérekhez vezethető vissza. Az emberiség története tehát újra és újra találkozik velük – csak nem mindig a legjobb körülmények között.
A természet immunológiai laborja
A tudósok ma már lenyűgözve tanulmányozzák a denevérek immunrendszerét. Kiderült, hogy ezek az állatok állandóan bekapcsolt védekezési állapotban élnek: az immunrendszerük nem kapcsol ki, mint az emberé, hanem folyamatosan készenlétben van. Ennek ára, hogy rengeteg energiát emészt fel – de cserébe a denevérek akár 30 évig is élhetnek, ami egy 20 grammos emlősnél egészen elképesztő.
A denevérek sejtjei képesek úgy kezelni a vírusfertőzéseket, hogy nem váltanak ki túlzott gyulladást. Ez különösen érdekes, mert sok emberi betegség – például a COVID súlyos lefolyása – épp a szervezet túlzott immunválasza miatt válik halálossá. A denevérek tehát nem legyőzik a vírust, hanem együtt élnek vele – békés szimbiózisban.
És mi a helyzet velünk, földi halandókkal?
A probléma ott kezdődik, amikor mi beleavatkozunk ebbe az egyensúlyba. Az erdőirtások, a vadállat-kereskedelem és az élőhelyek pusztítása miatt a denevérek egyre közelebb kerülnek az emberekhez – istállókban, piacokon, gyümölcsösökben. Ez pedig megnöveli a vírusátadás esélyét. Nem ők támadnak tehát ránk – mi toljuk az arcunkat a denevérbarlangba.
A járványtörténet egyik legfontosabb tanulsága: a természet nem gonosz, csak reagál. Ha a denevérek békén élhetnek a saját ökoszisztémájukban, akkor mi is nagyobb eséllyel maradunk egészségesek.
A denevérek, akiket jobb barátnak megtartani
Ironikus módon, miközben sokan félnek tőlük, a denevérek a bolygó egyik legfontosabb egészségőrei. Egyetlen kolónia évente több milliárd szúnyogot és kártevőt pusztít el, és a beporzásban is kulcsszerepük van – többek között olyan növényeké, mint az avokádó, a banán és a mangó. Magyarán: ha ők eltűnnének, nemcsak járványok jönnének, hanem a reggeli smoothie is elbúcsúzna.
Végszó – ne hibáztasd, hanem tiszteld a denevért
Lehet, hogy nem a legnépszerűbb állatok, és a PR-osuk sem végzett jó munkát az utóbbi években, de a denevérek a természet immunológiai csodái. Ők nem a vírusok terjesztését választották – mi kényszerítettük őket közelebb magunkhoz.
A jövő járványmegelőzése nem a denevérek irtásán, hanem az élőhelyek megóvásán múlik. Addig is, ha egyet látsz suhanva az éjszakában, ne sikíts – inkább gondolj rá, mint egy repülő orvosi tanulmányra, aki csendben dolgozik értünk. Csak kicsit sötétebb humorral, mint mi.
