Van, ahol a kertész apró, hatlábú és odavan az olajos magvakért. A természet egyik legkülönlegesebb együttműködése a hangyák által végzett magterjesztés – azaz a mirmekokória (angolul myrmecochory) –, amelynek során ezek a szorgos rovarok szó szerint elültetik a növények magjait. Cserébe viszont nem dolgoznak ingyen: kérnek valamit uzsonnára.

Olajos falatok és ingyen fuvar

A hangyaterjesztés lényege, hogy a növények a magjaikhoz egy különleges, tápanyagban gazdag függeléket – úgynevezett elaioszómát, magyar nevén „hangyakalácsot” – növesztenek. Ez a zsíros-fehérjés raktár éppoly csábító a hangyák számára, mint nekünk egy friss vajas kifli. A hangyák felkapják a magot, elcipelik a bolyba, elfogyasztják az elaioszómát – a magot pedig egyszerűen félredobják. Így történik meg a véletlenszerű, mégis hatékony „ültetés”.

Egy kis magyar terepmunka

Hazánkban is számos olyan növény él, amely a hangyákra bízza szaporodását. Ilyen például

  • a tavaszi hérics (Adonis vernalis),
  • egyes kutyatejfélék (pl. Euphorbia cyparissias),
  • a keltikék (Corydalis fajok),
  • vagy az ibolyák (Viola fajok).

Ezek mind rendelkeznek hangyakaláccsal, és ha tavasszal figyelmesen szemléljük az avart, akár tetten is érhetjük, ahogy a hangyák szorgosan „kertészkednek”.

Nem is olyan önzetlen

A hangyák nem önzetlen jótevők – sokkal inkább ügyes üzletkötők. Cipelnek, elásnak, de csak akkor, ha megéri nekik. Ez az együttműködés azonban ökológiai szempontból rendkívül értékes: a növények új élőhelyekre juthatnak el, a magok biztonságosabb körülmények között csírázhatnak ki, így gyakran elkerülik a magfogyasztó állatokat is.

Miért izgalmas ez nekünk?

A hangyaterjesztés az evolúció egyik lenyűgöző teljesítménye: ritka, hogy növény és rovar ennyire gördülékenyen és kölcsönösen előnyösen működjön együtt. Ráadásul hozzájárul az élőhelyek regenerációjához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint rávilágít arra is, hogy a természetben az „együtt jobb” nemcsak közmondás – hanem hatékony túlélési stratégia is.

Források:
– Lengyel, Sz. et al. (2009). Ant seed dispersal and the evolution of plant traits. Biological Reviews, 84(4), 767–793. https://doi.org/10.1111/j.1469-185X.2009.00085.x
– Tőkés, L. (2017). Hazai növényfajok hangyaterjesztése. Botanikai Közlemények, 104(1), 33–45. https://botkozlem.hu/2017_hangyaterjesztes.pdf