Breaking news: új sztár született a hazai faunában! Egy különösen impozáns jávorszarvas (Alces alces) tűnt fel egy bizonyos, jól ismert vidéki birtok környékén, ahol eddig legfeljebb politikai legendák legeltek. Most viszont maga a természet állt elő a legújabb attrakcióval.

Ez az állat hivatalosan különösen veszélyes. Magyarul: ha megindul, ne próbálj meg vele barátkozni – és pláne ne etesd répával a kerítésen át, hacsak nem akarsz új kaput venni.

Hogyan legyen a jávorszarvasból családi kedvenc?

Kezdjük az alapokkal: a jávorszarvas a szarvasfélék Hulkja. Vállmagassága akár két méter, a súlya pedig elérheti az 500 kilót. Vagyis ha kutyának neveled, készülj rá, hogy a póráz másik végén fél tonna makacs szeretet áll. A sétáltatás komoly kihívás – főleg, ha ő dönt úgy, hogy ő visz téged.

A táplálása egyszerű: eszik mindent, ami nő. Gallyat, levelet, fát. Kiváló kerti gyomirtó, csak éppen a kerítés sem marad utána. De van benne előny: ha szobanövényt tartasz, garantáltan nem lesz poros – mert nem marad belőle semmi.

A „különleges” birtok, amit nem látogathatsz

A rendelet szerint jávorszarvast csak állatkertben vagy cirkuszban lehet tartani. Ha tehát ez a példány valóban ott legel, akkor az ország legexkluzívabb állatkertje működik, vagy egy nagyon minimalistán szervezett cirkusz, ahol az előadás 24 órás, és a fő attrakció az, hogy az állat békésen eszik.

Ha viszont engedély nélkül van ott, akkor ez a világ legdrágább „házi kedvence”. Egy jávorszarvas ugyanis nemcsak veszélyes, hanem drága is: évente több tonna takarmányt fogyaszt, és körülbelül annyit kér a gondozásért, mint egy vidéki wellnesshotel.

Kulináris kalandozások – ha megunnád a simogatást

A jávorszarvas Skandináviában nemcsak ikon, hanem menüelem is. A húsát ott különlegességként tartják számon: sovány, ízes, és állítólag a marháét is lekörözi. Nálunk persze senki nem javasolná a kóstolást – hacsak nem szeretnél évekig a kommentmezőben magyarázkodni.

De tegyük fel, hogy egyszer tényleg legális lenne. Egy kis „magyar jávorszarvas carpaccio” könnyen a fine dining csúcsa lehetne: helyi alapanyag, különleges ízvilág, és persze politikai felhang nélkül – ami nálunk már önmagában ritka állatfaj.

A természet (és a szabályok) logikája

Biológiai szempontból a jávorszarvas egy csoda: magányos vándor, aki mocsarakon, erdőkön és folyókon kel át, miközben 20 kilométeres távokat úszik megállás nélkül. Magyarul: ha el akar menni onnan, senki nem állítja meg.

Jogilag viszont minden lépése kérdéses. Az állatvédelmi rendelet világosan fogalmaz: a „különösen veszélyes” fajokat csak engedéllyel lehet tartani. Az, hogy a hatóság válaszol-e a kérdésre, az már egy másik mese – valószínűleg hosszabb, mint a jávorszarvas agancsa.

A végén mindenki jól járna

Ha valaki valóban szeretne jávorszarvast tartani, javasoljuk: vegyen inkább egy plüssverziót. Nem kell etetni, nem dönti le a kerítést, és az adóhatóság sem kérdezi meg, hogy cirkuszi vagy állatkerti engedélyed van-e.

De ha már nálunk is megjelent ez a gyönyörű állat, örüljünk neki: ritka látvány, ritka pillanat, ritka őszinteséggel kezelve. Mert végső soron a természet mindig megtalálja a módját, hogy emlékeztessen bennünket – néha humorral, néha abszurditással – arra, ki is az igazi főnök a Földön. Spoiler: nem mi.