Új probléma a legeltetésben.
A szakértők szerint az idei nyár különleges volt Németországban, főként az északi területeken, és a „különleges”-t nem jó értelemben értik. A nagy meleg és jelentős szárazság az utóbbi években kezdi átformálni a forró, szinte afrikai nyarakhoz eddig nem szokott európai országok klímáját is.
Az európai gazdák már természeti katasztrófáról beszélnek, elsárgult terményekkel, kicsire nőtt zöldségekkel, gyakori erdőtüzekkel, kiszáradt szántóföldekkel.
A termesztett zöldségek, gyümölcsök, gabonák az időjárás-változás nagy vesztesei, de természetesen akadnak győztesek is.
A szokatlan időjárás legszembetűnőbb nyertese pedig egy gyom, a jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea) lett. Ez az őszirózsafélék családjába tartozó faj Eurázsiában őshonos, Európában majdnem mindenütt előfordul.
Az aggófű nemzetség tagjai között több olyan is akad, mely mérgező anyagokat tartalmaz, ez alól a jakabnapi aggófű sem kivétel.
Rokonai között nagy termetűnek számít, akár egy métert is elérő vagy meghaladó hajtásaival. Mélyen hasogatott-szeldelt levelei sötétzöldek, fiatalon molyhosak, később kopaszok, fényesek. A sötétsárga fészkes virágok lapított fürtben nyílnak nyár elejétől. Normális esetben az aggófű elterjedését kontroll alatt tartja a versengés – a termesztett és egyéb vadnövények is ugyanolyan eséllyel indulnak. Azonban a szokatlan szárazságban az aggófű tört előre, burjánzani kezdett, kiszorítva az egyéb fajokat.
Mindez egy újabb problémához vezetett. A jakabnapi aggófű ugyanis mérgező a szarvasmarhákra és a lovakra. Általában az állatok elkerülik legelés közben a sárga virágokat, mivel ez a növény amúgy is keserű. Azonban előfordulhat, hogy miközben a gazdák szénát szednek a rétről takarmánynak, eközé belekeveredik a toxikus gaz is.
A keserű kémiai anyagok gyorsabban lebomlanak, mint a mérgek, úgyhogy az állatok nem veszik észre. A folyamatosan fogyasztott kis dózisok viszont állandó veszélyt jelentenek, mert beépülnek a szervezetbe, és idővel összeadódik a hatásuk.
Az aggófű előretörésével nem minden állat jár rosszul, a méhek például kifejezetten örülnek ennek a jó nektártermelő növénynek. Ez valóban örvendetes pozitívum, ám a méreganyag átjuthat a mézbe is, bár a szakértők szerint az a kis mennyiség nem ad aggodalomra okot.
Forrás: www.treehugger.com
