Ha azt gondolnánk, hogy a kémia csak a laborban történik, nagyot tévednénk. A természet nap mint nap bonyolult vegyi kommunikációt folytat – illatokkal, szagokkal, molekulákkal üzennek egymásnak növények, állatok, gombák és emberek is. Egyes üzenetek szerelmesek, mások halálosak. A kérdés csak az: felismerjük-e őket?
Feromonok: a láthatatlan csábítók
A feromonok az állatvilág illatos üzenetei: segítségükkel találnak párt, jeleznek veszélyt vagy tartanak rendet a kolóniában. Egy nőstény lepkének elég néhány milliomod gramm feromont kibocsátania, és kilométerekről odatalálnak hozzá a hímek. A macskák dörgölőzése, a hangyák vonulási útvonala vagy a kutyák „postázása” mind-mind vegyi kommunikáción alapul.
Az embereknél is vannak feromonszerű vegyületek – ezek hatása azonban sokkal rejtettebb. Kutatások szerint például az izzadság bizonyos összetevői befolyásolhatják a másik nem vonzalmát, sőt, az immunrendszer kompatibilitását is.
Növények, a passzív-agresszív kémikusok
A növények nemcsak illatoznak, hanem aktívan üzennek is egymásnak. A bazsalikom például olyan illatanyagokat bocsát ki, amelyek távol tartják a kártevőket – de más növényekkel is képes „szóba állni”. Ha egy növény megsérül (például levágják a levelét), szomszédjai érzékelik a kibocsátott vegyületeket, és felkészülnek a védekezésre. A zsálya, a paradicsom vagy a kukorica is képes ilyen „figyelmeztető illatokat” termelni.
Sőt, egyes növények csapdát is állítanak illattal: a bűzvirág (Amorphophallus titanum) rothadó hús szagát árasztja, hogy odavonzza a döglegyeket – ők azt hiszik, táplálékot találnak, valójában beporzást végeznek.
Vegyi fegyverek: szaggal ölni is lehet
Sok gomba és növény kémiai vegyületekkel védekezik: a nadragulya atropinja, a sisakvirág akonitinja vagy épp a gombák aflatoxinja halálos lehet. Ezek az anyagok evolúciós fegyverként szolgálnak – céljuk a túlélés, nem a támadás.
Az állatvilágban is találunk szagos védelmi rendszereket. A bűzös borz például kellemetlen kénes szaggal védekezik, de bizonyos bogarak is bocsátanak ki vegyi irritáló anyagokat – például a bombázóbogár, amely kis túlzással „vegyi savas lövedéket” lő ki magából.
Emberi parfüm: természet vagy manipuláció?
A modern illatszerek sokszor pont ugyanazokra a vegyületekre épülnek, mint amelyek természetes formában is jelen vannak az élővilágban. A pézsma, az ámbra vagy a cibet korábban állati eredetű illatok voltak – ma már szintetikus úton állítják elő őket. A parfüm tehát nem más, mint egy mesterséges feromoncsokor, amelynek célja ugyanaz: vonzani, befolyásolni, megragadni.
A természet nem beszél – illatozik
A világ tele van láthatatlan üzenetekkel, amelyeket nem látunk, de érezhetünk. Az orrunk és a bőrünk is része ennek a kommunikációs rendszernek – még ha nem is tudunk róla. Legközelebb, ha megcsap egy virágillat vagy egy fura gombaszag, ne csak az orrunkkal, a kíváncsiságunkkal is szimatoljunk bele.
Források:
Wyatt, T. D. (2014): Pheromones and Animal Behavior, Cambridge University Press
Baldwin et al. (2006): Volatile signaling in plant–plant interactions, Current Opinion in Plant Biology. DOI: 10.1016/j.pbi.2006.01.006
Doty, R. L. (2010): The Great Pheromone Myth, Johns Hopkins University Press
