Átkelés a fikuszfán.
India sűrű trópusi erdeiben, Meghalaya államban számos fantasztikus, emberi kéz által alkotott hidat találunk. Az élő gyökérzethidakat a Khasi és Jaintia törzs tagjai készítik, az ősi fikuszfák gyökereiből. A nálunk szobanövényként ismert szobafikusz gyökerei a törzsből nőnek ki, nem ásódnak mélyre a talajban. A gyökereket a bennszülöttek úgy edzik, nevelik, hogy formálni tudják.
A régió leghíresebb turisztikai attrakciói ezek a függőhidak.
Kb. 15 évbe telik, amíg egy új gyökérhíd elég erős lesz a használathoz és elbírja az átkelő emberek súlyát. Az utána következő években még erősebb lesz a híd. Ideális körülmények között, amíg maga a fa egészségesen fejlődik, addig a gyökér is vastagszik, erősödik. Az új gyökereket úgy vezetik, hajlítják, metszik, hogy a már meglévő szerkezetet erősítsék. Az érett, elkészült hídon akár 50 ember is átkelhet egyszerre és 150 évig is üzemelhet. Rendszeres karbantartás nélkül azonban sok híd elvadul, használhatatlanná válik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A helyiek úgy vélik, hogy vannak olyan hidak, amelyek már 500 évesek. A bennszülöttek nem tudják, hogy a tradíció mikor és hogy vette kezdetét, a legkorábbi írásos feljegyzések 1844-ből valók.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A gyökérhidak többféle módszer szerint készülhetnek. Sokszor a fikuszfa gyökereit kézzel alakítják, bármilyen más természetes vagy mesterséges anyag használata nélkül, de az is előfordul, hogy bambusz- vagy faállványokra vezetik a gyökereket, vagy félbevágott aranypálma törzse körül irányítják őket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Forrás: www.tourism-of-india.com
