Fügefaló.

2020-ban söpört végig a Twitteren egy fotó, amin egy hatalmas denevér volt látható. Néhányan persze úgy vélték, hogy a kép trükk, de azóta megerősítették, hogy valódi, a csecsemő méretű bőregér tényleg létezik. A kép annyiban mégiscsak becsapós, hogy nagyobbnak mutatja a denevért, mint amilyen az a valóságban, mégpedig a kényszerített perspektíva segítségével.

A Fülöp-szigeteken őshonos aranykoronás repülőkutya vagy Fülöp-szigeteki óriás repülőróka (Acerodon jubatus) a világ egyik legnagyobb denevérfaja.

A termetesebb példányok akár 1,3 kg-osra is megnőhetnek, a szárnyfesztávolságuk pedig 160 cm is lehet. Tényleg tekintélyes méretű, így biztosan frászt kapna az, aki találkozna vele. Természetesen nem kell tőle félni, hiszen a denevért egyáltalán nem érdekli az ember, elsősorban fügét és leveket fogyaszt. Éjjeli állat, sötétben vadászik, nappal pedig valahol alszik. A vadonban akár 10-30 évig is élhet. A szaporodásáról még meglehetősen keveset tudunk, a nőstények egy utódot hoznak a világra. A feltételezések szerint évente egy almot nevelnek.

A denevéreket fogyasztó ragadozók a sasok és egyes pitonok. A legnagyobb veszélyt mégis az ember jelenti számukra: a húsáért vadásszák és állományát csökkentik az erdőirtások is. Sajnálatos módon 2016-ban veszélyeztetettsége miatt már a Vöröskönyvbe is bekerült. A becslések szerint az 1800-as évek végén a vegyes kolóniák akár 100 ezer denevért is számlálhattak, de 2021-ben már 10-20 ezerre taksálták az egyedszámot. A vegyes telepek azóta pedig nem csak kisebbek lettek, de többükben már nem is találjuk meg a fajt.

El-zorro-volador-filipino1

A fajt tudományosan 1831-ben írták le, akkor 3 alfajt jelentettek, ezek közül egy (A. jubatus lucifer) már kihalt. Minden denevér rendkívül fontos az ökoszisztéma szempontjából is, mivel nem csak a rovarok egyedszámát csökkentik, de segítenek a növények szaporodásában is: magokat terjesztenek, virágokat poroznak be.

Golden-crowned Flying Fox Acerodon jubatus (15904184773)

Forrás: mymodernmet.com