Ha hiszel abban, hogy a paradicsom jobban terem, ha bazsalikom van a közelében, vagy hogy a sárgarépa szívesen bújik össze a hagymával, akkor már ismered a növénytársítás elvét. A kérdés csak az: vajon ez az ősi kertészeti bölcsesség tudományosan is megállja a helyét, vagy csak egy szép zöld mese?
Növényi szimbiózis vagy szép illúzió? – Mit is jelent a növénytársítás valójában?
A növénytársítás (angolul companion planting) azon az elképzelésen alapul, hogy bizonyos növények jótékonyan hatnak egymásra, ha egymás mellé ültetjük őket. A cél lehet kártevők távol tartása, jobb terméshozam, vagy éppen a talaj tápanyag-egyensúlyának javítása. A hagyományos példák közé tartozik például a három nővér technikája: kukorica, bab és tök hármasa, amit már az amerikai őslakosok is alkalmaztak.
Hagyomány kontra laboratórium – Mit mond a tudomány?
A New Scientist 2024-es cikke egy friss, nagyszabású kutatásra hivatkozva mutatja be, hogy a növénytársítás ötlete már nem csupán folklór – tudományos vizsgálatok is egyre inkább alátámasztják bizonyos párosítások hatékonyságát. A cikk középpontjában Susan Cheng és kollégái tanulmánya áll (Cheng et al., 2023), amely több mint 200 publikáció eredményeit elemezte, hogy kiderüljön: mely növénytársítási kombinációk működnek valóban, és milyen körülmények között.
A kutatás szerint bár sok társítási tanács nem állja ki a laboratóriumi próbát, vannak olyan párok – például a kukorica és bab –, amelyek egymás fejlődését valóban támogatják, akár kártevő-ellenállás, akár tápanyaghasznosítás szempontjából.
Illatos trükkök és rejtett szövetségek – Így beszélgetnek egymással a növények
A növénytársítás egyik kulcsa az illékony szerves vegyületek (VOC-k) kibocsátása. Egyes növények olyan illatanyagokat bocsátanak ki, amelyek elriasztják a kártevőket, vagy épp odavonzzák a természetes ellenségeiket. Például a bazsalikom illata gátolhatja a levéltetvek szaporodását a paradicsom közelében. Nem varázslat – csak vegyészet és evolúciós stratégia.
De a kommunikáció nem merül ki az illatokban. A hüvelyesek például nitrogént kötnek meg a levegőből, és ez a szomszédos növények számára is elérhetővé válhat. Egy magas növény árnyékot adhat a fényérzékenyebb társainak, míg más fajok mechanikai védelmet nyújtanak a szúrós leveleikkel.
Ha nem működik a kémia – Amikor a növénytársítás csődöt mond
A Cheng et al. (2023) által elemzett tanulmányok alapján nem minden hagyományos párosítás bizonyult hatékonynak. Például a répa-hagyma duó nem minden éghajlati és talajviszonyok között segíti egymást. Ráadásul egy-egy növényfaj változatai eltérően reagálhatnak a társításra – tehát nemcsak a faj számít, hanem a konkrét fajta is.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy az eredményeket gyakran befolyásolják a kísérleti körülmények. Egy társítás, ami egy svéd kutatóállomáson működik, lehet, hogy egy magyar kiskertben már nem hoz látványos hatást.
Érdemes próbálkozni? – A kerted lehet a legjobb kísérleti labor
A válasz egyértelműen: igen! A tudomány nem elveti, hanem árnyalja a növénytársítás elméletét. A jól megválasztott kombinációk segíthetnek csökkenteni a növényvédő szerek használatát, növelhetik a biológiai sokféleséget, és esztétikai szempontból is vonzóbbá tehetik a kertet.
A lényeg a tudatosság: ne fogadjunk el kritikátlanul minden internetes társítási táblázatot, hanem figyeljük meg a saját kertünkben szerzett tapasztalatokat. Mert minden kert egy kicsit más, és minden év hozhat meglepetéseket.
Növényszomszédok, új szemmel – Amit a tudomány is kezd belátni
A növénytársítás nem babona, hanem egy soktényezős biológiai rendszer, amelyben a növények kommunikálnak, együttműködnek – vagy éppen versengenek. A Cheng et al. tanulmány egyértelműen jelzi: a társításban rejlő lehetőségek valósak, de csak akkor működnek, ha figyelembe vesszük a környezet, a fajta és a termesztési cél összefüggéseit.
Úgyhogy ha legközelebb elültetsz egy paradicsompalántát, tedd mellé a bazsalikomot – de ne azért, mert ezt írta a nagyi naptára, hanem mert ezt mondja a biológia is. Legalábbis egyre gyakrabban.
Forrás:
New Scientist cikk: Does the old concept of companion planting have any science behind it?
Cheng, S. et al. (2023). The effects of companion planting on crop performance and pest suppression: a meta-analysis of 214 studies. Journal of Applied Ecology. [DOI: 10.1111/1365-2664.14422]
Quist, C. et al. (2021). Effect of Tagetes spp. on plant parasitic nematodes. Applied Soil Ecology. [DOI: 10.1016/j.apsoil.2021.104081]
