A hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) már alapból a természet egyik legfurcsább teremtménye: tojást tojik, de emlős. Szőre van, de tüskés, mint egy sündisznó. Szoptat, de nincsenek emlőbimbói. Szóval ha az univerzum egyszer próbára akarta tenni a biológusokat, a hangyászsün tökéletesen megfelelt a célnak. És most egy új kutatás még egy csavart tett a történetbe: a tudósok részletesen megvizsgálták a nőstények eddig rejtélyes “pszeudo-zsebét” – és az eredmény meglepőbb, mint gondolnánk.
Tojásrakó emlős tüskékkel – Ismerkedj meg a hangyászsünnel!
A hangyászsün Ausztrália és Új-Guinea különc lakója. A kacsacsőrű emlőssel együtt az egyedüli túlélője a kloákások (monotremák) nevű ősi emlőscsoportnak. Ezek az állatok tojással szaporodnak, de a kikelés után anyatejjel táplálják a kicsinyeiket. A hangyászsün teste tömzsi, rövid lábai vannak, hosszú nyelve segíti hangyák és termeszek fogyasztásában, és testét tüskék borítják, amelyekkel igazi mini-páncélt visel.
A nőstények egy tojást tojnak, amit a hasukon kialakuló bőrzsákba – a “pszeudo-pouchba” – helyeznek. Ez a zseb nem olyan, mint a kenguruké: ideiglenes, rugalmas bőrképződmény, amely a szaporodás idején alakul ki, és utána eltűnik.
MRI a hasredőben – Így derült fény a pszeudo-zseb titkaira
A 2024-ben a Journal of Anatomy folyóiratban megjelent tanulmányban a University of Melbourne és a Museums Victoria kutatói MRI és CT képalkotó eljárások segítségével elsőként nyertek részletes betekintést abba, hogyan működik a hangyászsün pszeudo-zsebe a tojásrakást és a kikelést követően. A vizsgálatokat elhullott példányokon és speciális, sérülésmentes mintavételi módszerekkel végezték. A kutatók megfigyelték, hogy a kikelő kicsi – az ún. puggle – szinte teljesen beleolvad a bőrredők közé. Ez az ideiglenes bőrzsák nemcsak fizikai védelmet nyújt, hanem fenntartja a szükséges testhőmérsékletet, és a tejmirigyek váladékához is hozzáférést biztosít.
A legmeglepőbb megfigyelés az volt, hogy a hangyászsünökben sem tejvezeték, sem emlőbimbó nincs: a tej egyszerűen a bőr felszínén jelenik meg, és a puggle lenyalja azt – mintha egy élő tejpadlón heverészne.
Vissza az időben – Az emlősök őstörténete egyetlen állatban
A kutatás nemcsak a hangyászsün biológiáját tárta fel alaposabban, hanem betekintést engedett abba is, hogyan nézhettek ki az emlősök evolúciójának első lépései. A hangyászsün olyan, mintha egy paleontológus álma kelne életre: egyszerre emlős, tojásrakó és tüskés. Az ál-zseb pedig remek példája annak, hogy a természet milyen kreatívan oldja meg a kicsik védelmét – még akkor is, ha nem épít be hozzá állandó testrészt.
Tüskék, tej és tojás – Miért rajongunk ezért a különc teremtményért?
Mert minden porcikája azt üzeni: “Nem vagyok átlagos.” A furcsa szaporodási módszerei, az evolúciós ősisége és a szokatlan testfelépítése ellenére (vagy pont ezért) a hangyászsün egy élő természettudományi csoda. És most, hogy a titokzatos ál-zsebét is alaposabban ismerjük, még inkább az.
Forrás: Phillips, C.J. et al. (2024), Inside the pseudo-pouch: imaging reveals echidna maternal adaptations, Journal of Anatomy. https://doi.org/10.1111/joa.13986
