Festékkel teli gyökér.

A borágófélék közé tartozó homoki báránypirosító hazánkban védett, természetvédelmi eszmei értéke 5000 Ft. A népnyelv csak piros ökörnyelvnek, pirítófűnek, pirosítófűnek nevezi. Valamikor bőrbetegségek és hasmenés kezelésére is használta a népgyógyászat, amíg ki nem derült májkárosító hatása.

Évelő növény, serteszőrös szára heverő. A meleget és a jó vízvezető talajokat kedveli, elsősorban a meszes homokot. Hazánkban leginkább a Duna-Tisza közén nő. Virágai tölcsér alakúak, ötcimpásak, kékek, áprilistól júniusig nyílnak kunkoros füzérben. Levelei érdesek, sűrűn, fehéres-szürkés serteszőrökkel borítottak.

A gyökér kérge az, ami a sötétpiros festékanyagot tartalmazza, ez az anyag az alkannin. A gyökeréből kivont sötétpiros festékanyagot egykoron a juhok szőrének jelölésére használták, de élelmiszereket, kozmetikumokat, kelméket, bútorokat is színeztek vele.

Bár a korábbi intenzív gyűjtés, és élőhelyei beerdősítése miatt példányszáma csökkent, még nem ritka faj – érintetlen, vagy kevésbé zavart homokbuckásaink gyepjeiben sokfelé előfordul. Élőhelye taposásra és bolygatásra érzékeny. Szabadon nem gyűjthető, a báránypirosító nemzeti értékünk.

Forrás: www.knp.hu