Amikor a tél nagy területeken szorítja sarokba az északi féltekét, a Csendes-óceán közepén egészen más ritmusban zajlik az élet. A Hawaii-szigetlánc északnyugati peremén fekvő Midway-atollon ilyenkor a fészkelésé a főszerep: madarak tízezrei készülnek tojásrakásra, párjukhoz való visszatérésre és egy újabb költési ciklusra. És mindezt most bárki élőben figyelheti.

Egy atoll, ahol milliók találnak otthonra

Midway-atoll a Hawaii-szigetek egyik idősebb képződménye, amely ma természetvédelmi területként szolgál. A szigetcsoport különleges fekvése miatt a Csendes-óceán egyik legfontosabb tengeri madárfészkelő helye: évente madarak milliói használják pihenő- vagy költőhelyül.

A legismertebb lakók közé tartozik a laysan-albatrosz (Phoebastria immutabilis), amelyet Hawaiin mōlī néven ismernek. Az idei szezonban akár 75 000 költőpár is jelen lehet az atoll füves területein – egyszerre látványos és egészen lenyűgöző tömegben.

Visszatérés ugyanahhoz a fészekhez

A laysan-albatroszok életében a hűség kulcsszerepet játszik. Évről évre ugyanarra a fészkelőhelyre térnek vissza, és – ha a pár mindkét tagja túlélte az óceáni vándorlást – újra egymásra találnak.

Ha minden jól alakul, a pár egyetlen tojást rak, majd hosszú hónapokra az atollon marad, felváltva kotolva és táplálékot keresve. A fészkelés lassú, türelmet igénylő folyamat, amelyben nincs helye sietségnek – az albatroszok akár éveket is kihagynak két sikeres költés között.

Nem csak albatroszok népesítik be a szigeteket

A fészkek között sétálva – vagy az élő kamera képeit figyelve – más fajok is feltűnhetnek. A távolban gyakran látható a fekete lábú albatrosz (Phoebastria nigripes), de jelen van a veszélyeztetett laysan réce (Anas laysanensis), a fehércsér (Gygis alba), a pacifikus aranylile (Pluvialis fulva) és a rozsdás partfutó (Arenaria interpres).

A vörösfarkú trópusimadár (Phaethon rubricauda) különösen látványos: párzási időszakban jellegzetes, légi „táncát” is megfigyelhetik a szerencsések.

Az éjszaka titkos lakói

Ahogy leszáll az este Midway-atollon, a nappali nyüzsgést új szereplők váltják fel. A bonin-vészmadarak (Pterodroma hypoleuca), hawaii nevükön nunulu, ezrével érkeznek vissza a szigetre.

Ezek a madarak föld alatti üregekben költenek, és jellemzően csak sötétedés után jelennek meg. Az élő közvetítés éjszakai óráiban ezért egészen más hangulat uralkodik: árnyak, hangok és rövid felvillanások jelzik a láthatatlan életet.

Wisdom – a természet rekordere

Midway-atoll egyik legismertebb lakója egyetlen madár: Wisdom, a laysan-albatrosz, akit a világ legidősebb, még költőképes vadon élő madaraként tartanak számon.

Wisdomot 1956-ban gyűrűzte meg Chandler Robbins amerikai biológus, miután tojást rakott. A becslések szerint legalább 75 éves, és élete során 50–60 tojást rakott, amelyekből mintegy 30 fióka repült ki sikeresen.

2024-ben, nagyjából 74 évesen újra tojást rakott, ezzel történelmet írva. 2025 novemberében ismét megfigyelték Midway-atollon, ami újabb bizonyítéka annak, hogy az albatroszok hosszú életűek – és hogy a természet időskora egészen másképp működik, mint az emberé.

Miért ragadunk ott a képernyő előtt?

A Midway-atoll élő kamerája első pillantásra talán eseménytelennek tűnik. Nincsenek gyors fordulatok, látványos csúcspontok, sem garantált katarzis. És éppen ez az, ami miatt nehéz elszakadni tőle.

Ezek az élő közvetítések egy egészen más időérzékelést kínálnak. Nem siettetnek, nem magyaráznak túl, nem ígérnek többet annál, ami éppen történik. A madarak jönnek, mennek, ülnek a tojásokon, várnak – mi pedig velük együtt lassulunk le.

Miközben máshol hó és fagy uralkodik, itt napsütés, fészkelés és türelem. Az élő kép nem menekülés a tél elől, hanem emlékeztető arra, hogy a bolygó különböző pontjain egyszerre, egymástól függetlenül zajlanak életciklusok. És hogy a természet nem a figyelmünkért dolgozik – mi vagyunk azok, akik időről időre képesek hozzá igazodni.

Talán ezért ilyen vonzó: mert nem akar szórakoztatni. Csak jelen van.

Kiemelt kép: David Patte/USFWS