Aki nem szeret hegyre mászni, ne gondolja, hogy ez az írás nem neki szól!
Ha Ausztriáról van szó, sokunknak két különböző ösvényen kalandoznak a gondolatai. Az egyik csapás a Mariahilfer Strasse, Karácsonyi vásár és a Heurigerek irányába vezet, míg a másik a havas hegycsúcsok, zöld alpesi rétek és takaros falvak világába kalauzol. Ez utóbbi vilgából is kiemelkedik a Grossglockner, az ország legmagasabb hegye. Ez a 3798 méteres csúcs nemcsak a hegymászók kedvence, hanem a természetkedvelők bakancslistáján is szerepel. Nem utolsósorban azért, mert a karintiai Magas Tauern nemzeti park közepén magasodik.
Mi is az a Grossglockner?
A Grossglockner Ausztria legmagasabb pontja, a Magas Tauern (Hohe Tauern) hegység koronája. A jellegzetes, harang alakú csúcsáról kapta a nevét – a „Glockner” szó harangot jelent. A környék az Alpok szívében található, ahol több 3000 méter feletti csúcs is sorakozik, gleccserek kanyarognak, és kristálytiszta, iható vizű hegyi patakok zúdulnak a völgyekbe.
Az Alpok születése
Érdekesség, hogy az Alpok hegyei nem mindig álltak itt: kb. 30-40 millió éve alakultak ki, amikor az afrikai kőzetlemez lassan nekiütközött az európainak. A kőzetek gyűrődtek, emelkedtek, így született meg az a hegység, amely ma az egész kontinens egyik leglátványosabb vonulata.
Hohe Tauern Nemzeti Park – Európa egyik ékköve
A Grossglockner a Hohe Tauern Nemzeti Park része, amely Ausztria legnagyobb nemzeti parkja. Több mint 1800 négyzetkilométeres területen őrzi a vadregényes tájat, a gleccsereket és a gazdag élővilágot, a magyar Bükki Nemzeti park négyszer is beleférne. Itt találkozhatunk mormotákkal, zergékkel, szarvasokkal, kőszáli kecskékkel, sőt, ha szerencsénk van, akár a visszatelepített szakállas saskeselyűt vagy az aranysakált is megpillanthatjuk.
A híres panorámaút
A Grossglockner Hochalpenstrasse, vagyis a magas-alpesi panorámaút, önmagában is élmény. Kanyargós, látványos út, amely több mint 2400 méteres magasságig vezet fel. Az út általában május és október között van nyitva – télen a hó miatt lezárják. Útközben számos kilátópont, múzeum és pihenőhely várja az utazókat.
Heiligenblut – a Grossglockner kapuja
Az út végén vár ránk Heiligenblut mesebeli települése, ahol a csúcs felé vezető túrák kezdődnek. A falut gótikus temploma és a Pasterze gleccserből eredő patak teszi különlegessé. Innen indulva több kirándulóút közül is választhatunk, a könnyű sétától a komoly hegyi túrákig.
Élet a magasban
A magashegyi klíma hűvös és változékony, ezért réteges öltözet ajánlott. A táj egymásra rakódó zónáiban változatos élővilág él: a völgyekben lucfenyő- és vörösfenyő-erdők találhatók, magasabban törpefenyvesek és alpesi rétek következnek, majd eljön a sziklák és gleccser birodalma. A virágkedvelőknek külön élmény a nyár elején nyíló alpesi rózsa (Rhododendron ferrugineum), a sárga havasi tárnics (Gentiana lutea) és a kék enciánfélék. A ritkább fajok közé tartozik a havasi gyopár (Leontopodium alpinum), amely az Alpok egyik szimbóluma.
Állatok közül a zerge és a kőszáli kecske a hegyek ikonikus lakója, de a mormoták füttyögése is gyakran hallható a turistautak mentén. Nyáron a lepkék, például a színes Apolló-lepke (Parnassius apollo) lepik el a réteket. Magasabban hófajdok, szirti sasok és hollók köröznek a levegőben, míg a patakokban pisztrángok úsznak. Ha szerencsénk van, éjszaka akár hiúz nyomait is felfedezhetjük a friss hóban.
A havasi nyúl a Magas-Tauern rejtőzködő, vadon élő állata. Napközben kövek között vagy alacsony bokrokban rejtőzik. Éjszaka aktív, és a felső erdőövezettől egészen a hegycsúcsokig felmegy táplálékot keresni. Téli bundája hófehér, a nyári pedig barna.
A havasi pocok tartja a magassági rekordot az alpesi emlősök között. A legmagasabban, 4700 méteren a Mont Blancon találtak rá. A törmelékes kőmezőkön és sziklás területeken él. A Ferenc József-kilátónál is előfordul, nem zavarják az emberi építmények.
A zerge olyan sziklás területeken él, amelyeket füves legelők tarkítanak az erdőhatár felett. A magányos öreg bakokon kívül szívesen verődnek kisebb és nagyobb csapatokba. Télen a gerinceket és a hegyhátakat keresik, ahol a szél lefújja a havat a füvekről, vagy ahol a hó lecsúszik a meredek lejtőkről.
A mormoták családokban élnek, az egy-két éves kölykök még a szüleikkel maradnak. Az egyes családoknak saját területük van, amelyeket megvédenek az idegen betolakodóktól. A hosszú, hegyi tél átvészeléséhez 6-7 hónapon keresztül a család összebújva alszik téli álmot a járatban. Bár ilyenkor a testhőmérsékletük jelentősen csökken, azért melegítik egymást, a kölykök csak így élik túl a hideget.
Mit szabad és mit nem?
A nemzeti park szigorúan védi a természetet, ezért fontos a kijelölt ösvényeken maradni. Növényeket szedni, állatokat etetni tilos. A kutyát pórázon kell vezetni, és a szemetet mindenképp vigyük magunkkal vissza.
Kirándulóutak és tippek
A Magas Tauernben mindenki találhat magának megfelelő túrát: vannak családbarát tanösvények, panorámás séták és kihívást jelentő magashegyi túrák is. Érdemes a Franz-Josefs-Höhe kilátót felkeresni, ahonnan pazar kilátás nyílik a Pasterze-gleccserre – ez Ausztria legnagyobb gleccsere.
A Ferenc József császár-magaslat és Heiligenblut a kifejezés több értelmében is fennséges hely. Ferenc József császár már 1856-os karintiai tartózkodása során (bár akkor még több órás túra megtételével) élvezhette Ausztria legmagasabb hegyének lenyűgöző látványát. Ma már könnyebb: autóval vagy motorral is megközelíthetjük a magaslatot a Grossglockner alpesi panorámaúton keresztül. A kilátás a hegyek királyára és az alatta elterülő Pasterze-gleccserre akkor is ugyanolyan lélegzetelállító volt, mint ma.
Tipp: Ha a Grossglocknert szeretnéd meghódítani, a nyári hónapok a legbiztonságosabbak. Mindig tájékozódj az időjárásról, és ha magashegyi túrára indulsz, kérd hegyi vezető segítségét.
A Grossglockner és környéke nemcsak a hegymászóknak szól: itt mindenki megtalálja a maga kalandját, legyen szó autós kirándulásról, könnyű túráról vagy komoly mászásról.
