Aki valaha beszélt a növényeihez (vagy legalább suttogva megdicsérte őket egy új levélért), az talán nem is sejti, hogy a növények valóban „hallanak” – legalábbis bizonyos értelemben. Bár fülük nincs, a kutatások szerint érzékelik a hanghullámokat, és ezek hatással lehetnek a növekedésükre, virágzásukra vagy éppen a stressztűrő képességükre.
A tudomány hangja a gyökereknél kezdődik
Dél-koreai kutatók 2014-ben azt vizsgálták, hogyan reagál a rizs különböző hangfrekvenciákra. Megfigyelték, hogy a 125 Hz-es hanghullámok serkentették a növekedést, míg más frekvenciák inkább gátolták. Egyes kutatások szerint bizonyos klasszikus zeneművek – például Mozart vagy Vivaldi – elősegítik a növényi sejtek osztódását és vízfelvételét.
A hangrezgésről már bebizonyították, hogy hat a sejtfalon belüli kalciumáramlásra – ez a növények kommunikációjának és stresszválaszainak egyik kulcsa.
A zenei toplista, növényeknek
Ha a növényeknek lenne Spotify-fiókjuk, valószínűleg nem a heavy metal menne végtelenítve. Kutatók szerint a legkedveltebb „növényi műfajok”:
– Klasszikus zene – különösen a vonós hangszerek frekvenciája jótékony,
– Természetes hangok – madárcsicsergés, patakcsobogás,
– Lassú tempójú, harmonikus zene – például ambient vagy meditációs dallamok.
A rock, a rap vagy a gyors, erőteljes ritmusú zene általában zavarja a növények vízháztartását és csökkentheti a fotoszintézis hatékonyságát.
Hanggal nevelni?
A hangterápia nemcsak emberek, hanem növények számára is működhet. Egy 2020-as kínai tanulmány szerint a paradicsom palánták napi 3 órás, alacsony frekvenciájú hangrezgésnek kitéve gyorsabban fejlődtek, erősebb gyökérrendszert és nagyobb hozamot produkáltak. A technológia fejlődésével nem kizárt, hogy a jövő mezőgazdaságában a hanghullámok is szerepet kapnak – nemcsak a traktor, hanem a Beethoven is munkába állhat.
Zenéskert – lehet vagy kamu?
Bár a téma még vitatott, és a tudományos közösség nem zárja le egyértelműen a kérdést, az eredmények ígéretesek. A zene nem varázserejű trágyapótló, de finoman hangolt eszköz lehet a növények támogatására – különösen stresszhelyzetekben. És ha másért nem is: egy kis muzsika a kertben nekünk sem árt.
Források:
Gagliano et al. (2012): Acoustic communication in plants: Evidence and mechanisms, Trends in Plant Science. DOI: 10.1016/j.tplants.2012.06.001
Jeong et al. (2014): Sound frequencies induce drought tolerance in rice plant, Molecular Plant. DOI: 10.1093/mp/ssu015
Qin et al. (2020): Low-frequency sound improves tomato seedling growth, Scientific Reports. DOI: 10.1038/s41598-020-61281-5
