A sci-fi filmek világa lassan beköltözik az üvegházakba is. Mi lenne, ha a növényed nemcsak díszítene, hanem világítana is sötétben, figyelmeztetne a légszennyezettségre, vagy akár magától jelezné, ha öntözni kell? És ha azt mondanánk, hogy mindez már nemcsak képzelet, hanem valóság közeli lehetőség? Ismerkedjünk meg a szupernövényekkel – a laboratóriumok új sztárjaival.

A világító saláta esete

A biolumineszcens növények ötlete nem új, de az utóbbi években látványos előrelépések történtek. 2020-ban a MIT kutatói sikeresen hoztak létre világító vízitormát úgy, hogy a növénybe tűzbogarakból származó luciferáz enzimet juttattak. Az eredmény: több órán át gyengén világító levelek – és egy lépéssel közelebb a passzív világítású szobanövényekhez.

Beszélő növények és biotikus szenzorok

A „beszélő növény” persze nem szó szerint értendő – de a tudósok már képesek olyan génmódosított példányokat létrehozni, amelyek különféle jelekkel (például színváltozással vagy fluoreszkálással) reagálnak a környezeti változásokra. Egyes kísérleti növények képesek kimutatni a talajban lévő nehézfémeket vagy toxikus anyagokat, és vizuális jelzést adni erről.

Okosnövények és a mezőgazdaság jövője

A mesterséges intelligencia és a növények kapcsolata sem a távoli jövő. Jelenleg is folynak olyan fejlesztések, ahol szenzorok és növények kommunikálnak egymással: a növény jelez, a rendszer elemzi, és automatikusan reagál – például beindítja az öntözést vagy módosítja a fényviszonyokat. Egy okosüvegházban a növény nem csak passzív szereplő, hanem aktív visszajelző partner.

Mi szól ellene?

A tudományos haladás mellett ott az etikai dilemma is. Vajon „mesterségesen okosított” növény még természetesnek számít? Hol húzódik a határ a biotechnológia és a természetes élővilág között? A génmódosítás kérdése ma is megosztó: míg egyesek szerint a jövő kulcsa, mások a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly veszélyeztetését látják benne.

Jövő a kaspóban?

A szupernövények még nem állnak készen a virágbolti debütálásra – de közelebb vannak, mint gondolnánk. És bár egyelőre nem főznek ránk vacsorát, az sem elképzelhetetlen, hogy egy nap a növény nemcsak oxigént ad, hanem világít, mér, jelez, és talán még emlékeztet is az öntözésre.

Források:

Strano Research Group (MIT), 2020: https://news.mit.edu/2020/plant-nanobionics-lighting-1216
Wong et al. (2019): Plant nanobionics approach to augment photosynthesis and detect environmental pollutants, Nature Materials. DOI: 10.1038/s41563-019-0315-7
N. S. Goh et al. (2021): Synthetic plant signaling pathways, Nature Communications. DOI: 10.1038/s41467-021-25584-2