Kék szépségek.
Ha beporzókról beszélünk, akkor legtöbben a háziméhekre gondolnak, pedig számtalan más rovarcsaládban élnek beporzók. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület célul tűzte ezek megismertetését a nagyközönséggel, többek között az Év beporzói cím segítségével.
Idén 1141-en adták le voksukat, a szavazatok 52,4%-ával a boglárkalepkék végeztek az első helyen, a pillangók és a fehérlepkék előtt. 2023-ban a faliméhek voltak az Év beporzói.
Az idei versenyben a valódi nappali lepkék 3 kisebb csoportjára lehetett szavazni. A hazai mintegy 3500 lepkefajból csak 170 körüli a nappaliak száma. Pödörnyelvük segítségével – melyet általában a laprugóhoz hasonlóan feltekerve, “pödörve” tartanak és csak a táplálkozáskor nyújtanak ki – olyan virágok nektárjához is hozzáférnek, melyekhez más beporzó rovarok nem. Vannak köztük válogatósak, és vannak, amelyek többféle, vagy sok növényfaj virágját látogatják. Ugyanez érvényes a hernyóikra is, csak ők a zöld leveleket, hajtásokat fogyasztják.
Sok színpompás, látványos fajuk van, pedig a szárnyuk színtelen. A csodálatos színek a szárnyakat tetőzsindelyszerűen borító apró pikkelyek optikai tulajdonságaiból fakadnak. A pigment tartalmú pikkelyek a fehér fény bizonyos hullámhosszú összetevőit visszaverik, ezt a színt látjuk mi. Más pikkelyek finomszerkezete fényinterferenciát okoz, így látszódik a fémesen csillogó szín. A különböző pikkelyek elhelyezkedése adja ki a szárny mintázatát. Különlegességük, hogy ők látják a piros színt is, ellentétben a legtöbb beporzóval, köztük a méhekkel.
A sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálható boglárkalepkefélék Magyarországon is gyakoriak. A hazai fajok többsége kék színéről ismerhető fel, leggyakrabban a hímek szárnyának a felszíne kék, a nőstényeké barna. A szárnyak fonákán változatos, színes mintázatot találunk.
A boglárkalepkék egyes fajainak hernyója hangyabolyban (a hangyafészekben, a hangyakolónia tagjai által táplálva) fejlődik, másokat hangyák kísérnek éjszakai táplálkozási útjaikon. A hernyó a hangyákéhoz hasonló illatával tévesztheti meg őket. Egyes hernyók és gazdahangyáik ciripelőszerve hasonló felépítésű, így a feltételezések szerint hangjuk is segíti a gazda becsapását.
Forrás: mkne.hu
