Özönfajok az erdőkben.
Özönfajnak vagy invazív fajnak azokat a növényeket nevezzük, amelyek nálunk nem őshonosak, de emberi közreműködéssel megjelentek, és egyre terjeszkednek. Ezeknek a zömmel Ázsiából, Észak-Amerikából származó növényeknek ugyanis hazai körülmények között természetes fogyasztójuk, ellenségük nincs, így háborítatlanul burjánzanak.
Nem csak fásszárúak okoznak gondot (pl. zöld juhar, bálványfa), de már lágyszárúak is – elég, ha a selyemkóróra vagy a japánkeserű fajokra gondolunk. Ezeket sok helyen dísznövényként ültetik, erdőszélen, rét mellett könnyen kivadulnak, jól érzi magukat, egyre beljebb kerülnek. Sokszor pedig a zsákokban kihordott zöld hulladék a felelős. Az illegális hulladéklerakás ugyanis nem csak akkor veszélyes, ha sittet, háztartási kisgépeket tartalmaz a zacskó, de akkor is, ha tele van kihúzkodott gyommal, vagy túlterjedő özönfajokkal.
A japánkeserűfű-fajok rendkívül gyors növekedésre képesek: egy vegetációs időszak alatt akár 2-4 méteres hajtásokat képeznek. Nemcsak gyorsan nőnek, hanem hasonló ütemben terjeszkednek is: sarjadzásra képes gyökereikből az anyanövénytől akár 10-20 méter távolságra nőnek ki az új hajtások, miközben már 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabjaik is képesek új növénykolóniát létrehozni. Az ember mellett gyakran a patak- és folyóvizek terjesztik, amik messzire szállítják életképes részeit.
Észak-Amerikából származik a selyemkóró, amit már az 1600-as években betelepítettek Európába, de a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Sikerét részben úgynevezett allelopatikus hatásának köszönheti: olyan anyagokat termel, amik a talajba jutva meggátolják a többi növény csírázását. Emellett magról és sarjadzással is jól szaporodik, ami hozzájárul gyors elterjedéséhez.
Mindkét faj visszaszorításához a mechanikus irtás mellett vegyszeres kezelés is szükséges. Az erdészek és természetvédők szeptemberi közös akciója során Visegrádon az Apátkúti-völgyben és a Fekete-hegyen, míg Pilismarót térségében az ún. hoffmanni út mellett vágták vissza az inváziós növényeket, majd a tövekbe egyenként injektálták az újbóli kihajtást megakadályozó vegyszert. A selyemkóró esetében a növény nagy levelein keresztül felszívódó vegyszert használtak.
Az özönfajok ellen nehéz felvenni a harcot, csak a lakosság és az erdőjárók segítségével sikerülhet, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékkal folyamatos az utánpótlásuk, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés. Így viszont veszélybe kerülnek őshonos növényeink, társulásaink, ezért fokozottan figyeljünk a szakemberek felhívásár!
Forrás: parkerdo.hu
