Az anyanövény tovább él.
Japánban, Kiotótól nem messze hatalmas cédruserdőket találunk a dombok között. A Kitayama cédrus arról híres, hogy kivételesen egyenesen, csomómentesen nő, és már a 15. század óta nagyon keresett, értékes fának számít. Mivel az országban kevés új terület van, az erdészek arra törekednek, hogy minél kisebb helyet elfoglalva neveljék a fákat. Ez azt jelenti, hogy az anyacédrust erősen metszik, magas, vékony törzsű fákat létrehozva ezzel.
A daisugi elnevezésű technika elősegíti, hogy a fákat sokkal hamarabb tudják kivágni.
A hajtásokat el is lehet ültetni (ezzel gyorsan létrehozva új erdőket), vagy ki is lehet termelni. Hasonló technikákat már az ókori rómaiak is alkalmaztak. Az eredmény pedig egy olyan cédrus, ami egyszerre rugalmas és sűrű, tökéletes alapanyag hagyományos fatetőkhöz és deszkákhoz. A daisugi cédrusokat 20 évente vágják, a fák alapja viszont több száz évig él, egyetlen fáról számtalan fát tudnak így kitermelni.
Annak érdekében, hogy a fák csomómentesen nőjenek, a munkások 3-4 évente felmásznak a magas fákra, és óvatosan eltávolítanak minden oldalhajtást. Nagyjából 30 év elteltével végül kivágják az egyes fákat. Ennek a cédrusfajtának számos felhasználási lehetősége ismert.
Hagyományosan a finom, mutatós fadarabokat használták a tokonoma nevű fülkeszobák építéséhez, de manapság is sokoldalúan munkálják meg, készülnek belőle gyufák ugyanúgy, mint bútorok.
Forrás: mymodernmet.com
