Mesterséges evolúció.
A mi szemetünkben élnek az állatok – ez borzalmasan hangzik. Még szörnyűbb mindezt képeken is látni, például a rákok esetben, akiknek kétharmadánál figyeltek már meg mesterséges héjat, azaz olyan hulladékot, amit mi, emberek dobtunk el.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői a közösségi oldalakat és egyéb képmegosztó oldalakat végigböngészve figyeltek fel valami szokatlanra: arra, hogy a remeterákok nem gyönyörű csigaházba bújnak, hanem kupakban, villanykörtében, műanyagcsomagolásban próbálnak elrejtőzni.
A Varsói Egyetem és a Poznani Természettudományi Egyetem kutatói összesen 386 olyan egyedről készült képet találtak, ahol a rákok valamilyen mesterséges héjat cipeltek magukon.
A szakemberek számításai szerint 16, a bolygón fellelhető szárazföldi remeterák fajból 10 mesterséges búvóhelyet használ és ez a jelenség a Föld minden trópusi régiójában megfigyelhető. Az nem teljesen világos, hogy ezek az anyagok károsak-e vagy inkább ellenkezőleg, hasznosak a kis, sérülékeny rákocskák számára.
A képek mindenesetre szívszorítóak. Muszáj megértenünk, hogy abban a korban élünk, amikor az állatok mindent fel tudnak már használni, ami elérhető számukra.
Az internetes keresésen, turisták fényképeinek elemzésén alapuló ökológiai tanulmány azt állítja, hogy a mesterséges menedékek használata elterjedt jelenség. Jóformán az összes szárazföldi remeterák esetében megfigyelték a plasztikokat, az azonban nem világos, hogy ez befolyásolja-e az evolúciójukat és okoz-e károkat az állatoknál. Rengeteg rák tanulta meg az elhagyott csigaházat használni, így próbálja a törékeny testét megvédeni és ha nem találnak ilyen védőburkot, akár meg is harcolnak érte. Az eddig nem világos, hogy vajon egy műanyag kupakért is hajba kapnak-e.
Mivel a rákok egyre kevesebb természetes csigaházat találnak, elképzelhető, hogy könnyebb lesz mesterséges alternatívát keresni, mert az nagyobb számban áll majd a rendelkezésükre.
A könnyebb műanyagkupakok ráadásul a kisebb, gyengébb rákoknak is a túlélést jelenthetik, mivel könnyebben cipelik majd azokat a hátukon.
A vizek olyan mértékben tele vannak műanyaghulladékkal, hogy az ott élő élőlényeknek bőven van miből választaniuk. Egy nemrég megjelent tanulmány 171 billióra becsüli az óceánokban lebegő plasztik darabkák számát, ami 2040-re akár meg is triplázódhat.
A publikáció a Science of the Total Environment tudományos folyóiratban jelent meg.
Forrás: BBC