Egy birodalom, egy királynő és több tízezer alattvaló. A rendszer stabil, amíg az uralkodó egészséges – de ha a királynő megbetegszik, a méhkirályságban nincs kegyelem. A dolgozók összesúgnak, a lojalitás elpárolog, és megkezdődik a trónfosztás. Nem, ez nem egy mézes Trónok harca-epizód – ez a természet egyik legkülönösebb, legprecízebben irányított puccsa.
A méhkirálynő gyengülése – a lázadás illata
A jelenség neve szuperszedálás (supersedure): amikor a dolgozó méhek észreveszik, hogy a királynőjük kevesebb petét rak, és valami megváltozott a szagában. A királynő ugyanis egy különleges illatanyagot –feromont, pontosabban metil-oleátot – bocsát ki, ami fenntartja az alattvalók hűségét. Ez a kémiai korona biztosítja, hogy a dolgozók ne kezdjenek lázongani.
De ha a királynőt vírus támadja meg, a petézőképessége csökken, az illat elhalványul – és a kaptárban beindul a „palotaforradalom”. A dolgozók szó szerint „megszagolják”, hogy eljött az idő, és titokban elkezdik nevelni az új trónörököst. A régi királynő sorsa? Nos, mondjuk úgy: méltósággal távozik… vagy legalábbis a többiek így gondolják.
Egy természetes, de veszélyes rendszer
Ez az önkorrekció a vadonban segíti a túlélést – mindig az erősebb királynő uralkodik, így a kolónia életképes marad. De a méhészetekben ez problémát jelenthet: amíg az új királynő kikel és petézni kezd, hetek telhetnek el, és a kolónia legyengül. Kevesebb méz, kevesebb beporzás, több gond.
A kanadai Brit Columbia Egyetem kutatói most feltárták, hogy a vírusfertőzések miként indítják el a láncreakciót. A fertőzött királynők petefészke összezsugorodik, és ezzel párhuzamosan csökken a feromontermelés – ez a „gyengeség szaga”, amit a dolgozók azonnal kiszimatolnak.
Amikor a tudomány megmenti a kaptárt
A kutatók nem álltak meg a felfedezésnél: terepkísérletekben mesterséges feromonkeverékkel próbálták stabilizálni a kolóniákat. Azokban a kaptárokban, ahol a méhkirálynő illatát pótolták, ritkábban tört ki lázadás, és hosszabb ideig megmaradt a rend.
Ez óriási segítség lehet a méhészeknek, akik évek óta küzdenek a korai királynő-elhalásokkal. A trónfosztás ugyanis nemcsak a kaptár, hanem az egész élelmiszerlánc gyengesége: a méhek nélkül a Föld terményeinek harmada nem születne meg.
A láthatatlan ellenség – a varroa atka
A kutatás egy másik bűnöst is megnevezett: a varroa atka terjeszti azokat a vírusokat, amelyek gyengítik a királynőt. Ezért a méhészek számára az elsődleges védelem továbbra is az atkamentes kaptár – különben minden kémiai korona elporlik, és jön az új uralkodó.
A kaptár tanulsága
A méhek világa könyörtelen, mégis lenyűgözően logikus. A gyengeség itt nem bűn, hanem jel. Az új királynő megszületése nem árulás – hanem az élet rendje. És amíg az ember tanul tőlük, talán jobban megérti: a természetben minden forradalom a túlélést szolgálja.
A kaptárban a rend illata uralkodik – amíg el nem illan.
