160 éves a világ egyik legkülönlegesebb állatkertje, hivatalos nevén a Fővárosi Állat- és Növénykert. A Természetismeret Magazin szerkesztősége az őszi napsütésben kerekedett fel, hogy megnézze, mi újság a Városliget szívében. Hanga Zoltán szóvivő kalauzolásával bejártuk a Biodóm zöldellő oázisát és a Verne-regényeket idéző Cápasulit, megnéztük a dinoszauruszokat, megsimogattuk az ország legnagyobb átültetett platánját, és benéztünk a kulisszák mögé is: kiderült, miért kulcsfontosságú a ragadozók „egésztestes” táplálása, és hogyan fér meg egymás mellett a szecessziós örökség, a hollywoodi pálmaerdő és a nemzetközi élvonalbeli állatjólét.
160 éves múlt, mégis 21. századi állatjólét
Kevesen gondolnák a flamingók rikácsolását és az elefántok békés ballagását figyelve, hogy az Állatkert területe már 1866. augusztus 9. óta fogadja a természetbúvárokat. Az intézmény idén kerek születésnapját ünnepli, de a patinás falak mögött ma minden eddiginél nagyobb léptékű szemléletváltás és modernizáció zajlik.
Ahogy Hanga Zoltán elmesélte nekünk a séta elején, a budapesti kertnek a kezdetektől fogva két hatalmas, egymásnak gyakran ellentmondó kihívással kellett megbirkóznia: a védett, szecessziós műemléki épületek megóvásával, valamint az állandó helyszűkével.
„Az évtizedek során hol a Fővárosi Nagycirkusz bővítése, hol az 1950-es években kiszélesített Dózsa György út vágott le jelentős darabokat a területünkből, hogy elférjenek a felvonulási dísztribünök és a katonai járművek. A szűk keretek közé szorított intézmény azonban a bezárt Vidámpark területének visszacsatolásával újra fellélegezhetett” – mutat körbe a szóvivő.
1994 és 2014 között egy húszéves, gigantikus rekonstrukciós ciklusban az összes műemlék állatházat felújították, megőrizve Kós Károly és Zrumeczky Dezső mesebeli építészeti örökségét. Csakhogy a 21. századi állattartási elvárásoknak – és egy kétmilliós európai metropolisz közönségigényének – a műemléki falak között a legnagyobb kreativitással sem lehetett maradéktalanul megfelelni. Ebből a felismerésből született meg a nagyszabású bővítés gondolata.
A korszerű szemlélet nemzetközi szinten is beérett: a közelmúltban az Állatkert elnyerte a rangos Global Humane Certified™ nemzetközi tanúsítványt. Az elismerést Dr. Sós Endre főigazgató és a főpolgármester közösen jelentette be szeptember végén.
Ez az amerikai székhelyű, független szervezet (amely évtizedek óta felügyeli a hollywoodi filmforgatások állatvédelmi szabályait is a híres „egyetlen állat sem sérült meg” védjeggyel) szigorú szakmai audit során vizsgálta az állatok jólétét, egészségügyi ellátását és tartási körülményeit. A világ 20 országának mintegy 80 állatkertje büszkélkedhet ezzel a címmel, Európában mindössze kilenc intézmény kapta meg. Magyarországon, sőt az egykori vasfüggönytől keletre a Budapesti Állatkert az első és egyetlen intézmény, amely megfelelt ennek a szigorú minősítésnek.
A Vidámpark, a Vurstli és az Angol Park egybegyúrva
A városligeti séta legmarkánsabb épülete ma kétségkívül a monumentális Biodóm kupolarendszere. Aki követte az Állatkert történetét, tudja, hogy hosszú út vezetett idáig. Sokan a mai napig szinonimaként használják a Vurstli, az Angol Park és a Vidámpark kifejezéseket, pedig három teljesen különböző korszakról és funkcióról beszélünk.
Az eredeti állatkerti terület egészen a vasútvonalig tartott, ám a Hermina út nyomvonala kettészelte azt. Amikor megkezdődött a Széchenyi fürdő építése, a korábban ott működő mutatványosokat, körhintásokat és céllövöldéket áttelepítették az Állatkertből lehasított telekre. Igaz, a főváros akkor méltányos kárpótlást adott: a bódésok bérleti díját egyenesen az Állatkert pénztárába kellett befizetni.
A Hermina út egyik oldalán kialakult a népies Vurstli, amely az alsóbb néposztályok szórakozását szolgálta (Molnár Ferenc Liliom című drámája hű képet fest erről a miliőről). Ezzel szemben a másik oldalon megnyílt az Angol Park, amely kifejezetten a tehetős polgárság modern, elegáns mulatónegyede volt – tánclokálokkal, pezsgőbárokkal és korszerű attrakciókkal, és egyáltalán nem gyerekeknek szólt.
Az 1950-es években a két intézményt államosították és összevonták: a moszkvai Gorkij Park mintájára létrehozták a gyermek- és családközpontú Budapesti Vidámparkot. A létesítmény felett azonban eljárt az idő: a Fővárosi Közgyűlés 2012 novemberében döntött a bezárásáról, és a terület 2013-ban végleg visszakerült az Állatkert kezelésébe. Ezzel az intézmény mintegy 11 hektárosra bővülhetett, és megnyílt a tér a régóta áhított nagyberuházás előtt.
A Biodóm megtorpant, de lépésről lépésre fejlődik
A gigantikus, 1,7 hektáros fedett alapterületű csarnok építése eredetileg központi állami beruházásként indult a fővárosi tulajdonú intézményben, ám a politikai és gazdasági hullámverések miatt a teljes műszaki befejezés jelenleg is várat magára.
Az Állatkert vezetése és a szakmai csapat azonban úgy döntött, hogy nem nézik tétlenül a monumentális építmény porosodását. Ahelyett, hogy a távoli kormányzati döntésekre várnának, saját kezükbe vették az új látványosság belakását.
Az intézmény a tavalyi gazdálkodásból megspórolt nettó 300 millió forintos működési maradványt a Fővárosi Önkormányzat által biztosított nettó 50 millió forintos támogatással egészítette ki. Ehhez jött még néhány sikerprogram bevétele, hiszen a csarnok már az elmúlt két évben sem állt üresen. A fényművészeti kiállítás (Fénydóm), a kínai lampionfesztivál és az őslénykiállítás is hatalmas tömegeket vonzott. A dinoszaurusz-kiállítást például 47 ezren látták, és ez a látogatottság önmagában megfelel egy közepes vidéki állatkert teljes éves forgalmának.
2026 júliusától a korábbi időszakos események helyét az állandó látványosság vette át. Közel egyhektáros fedett területen megnyílt a Városi Oázis, amely dús növényzettel, állatbemutatókkal és sétányokkal várja a közönséget.
Mi lesz nemsokára a Biodómban?
A fejlesztések nem állnak meg: a már most odaköltözött tevéket hamarosan az oroszlánfókák, az elefántok és egy hatalmas akvárium követik.
- Oroszlánfókák medencéje: A fókák leendő belső tere szerkezetileg már készen áll. A következő egy-két év feladata a speciális gépészet beüzemelése, a vízkezelő rendszerek feltöltése és a látogatói zóna végső berendezése.
- Az elefántok beköltöztetése: A csarnok jelenleg legnagyobb belmagasságú tere – ahol most az élethű dínók láthatók – valójában az elefántok belső férőhelyének készült, ahogyan a szomszédos, tágas külső kifutók is őket szolgálják majd. Amint a források engedik a végső burkolást és a gépészeti munkák befejezését, a vastagbőrűek ide költöznek át.
- A nagy akvárium: A csarnok központi látványossága egy 2,5 millió literes óriásmedence lesz, amelyet az épületszerkezet védelme és terhelése miatt már feltöltöttek (egyelőre édesvízzel). A tervek szerint ez a leendő tengeri bemutató ad majd végleges otthont a felcseperedő cápáknak és rájáknak.
Ősszel és télen még nagyobb szám lesz!
Ahogy beköszönt az őszi szitáló eső, a csípős szél, majd a téli fagy, a szabadtéri állatkerti séták ideje sokak szemében lejár. Ezt persze mi a termeszeti.hu-nál nem így gondoljuk, de azért nyilvánvaló, hogy a Biodóm fedett zöld zónája alapjaiban írja felül a szezonalitást.
Miközben odakint metsző északi szél kavarja a faleveleket a Ligetben, a fűtött kupolák alatt egyenletes, kellemes trópusi-szubtrópusi meleg fogadja a látogatókat. A családoknak nem kell vastag overálban, didergve trappolniuk; a Biodóm egy hatalmas, fedett, fűtött beltéri sétálóparkként működik majd.
A zöld növényzet igazi dzsungelélményt nyújt. A hatalmas, valódi datolyapálmák kalandos úton érkeztek: egy Magyarországon forgatott nagyszabású hollywoodi mozifilm díszleteként szolgáltak Etyeken, a forgatás végeztével pedig a komposztáló helyett az Állatkert hatalmas ipari kapuin keresztül a Biodómba költöztek. Mellettük fenséges fikuszok, monsterák és filodendronok sokasága zöldell, amelyeket a budapesti lakosság ajánlott fel: olyan szobanövények találtak itt új otthonra, amelyeket valamilyen okból el kellett távolítani, vagy egyszerűen kinőtték a lakások nappaliját.
A dús zöldben berendezett terráriumokban japán óriásszalamandrák, különleges hüllők és ízeltlábúak láthatók. A legnagyobb családi kedvenc azonban a zoopedagógusok által vezetett „tapizoo” pult: itt a gyerekek kézbe vehetnek valódi állati csontokat, preparátumokat, agancsokat, koponyákat és páncélokat, testközelből tanulmányozva az élővilág biomechanikáját.
Dino Don és a tudományos őslénytan
Amíg az elefántcsarnok végső műszaki feltöltése zajlik, a Biodóm harmadik pillérét az élethű, életnagyságú őslény-rekonstrukciók alkotják.
Ezek a modellek nem a búcsúi műanyag dínók világát idézik: a szakmai hátteret Don Lessem, a „Dino Don”-ként ismert kutató-üzletember biztosítja. Lessem évtizedek óta elismert tudományos kutató és szakíró, az 1993-as első Jurassic Park-mozifilm tudományos szaktanácsadója volt, és komoly amerikai és argentin dinoszaurusz-feltárásokat finanszírozott (tudományos munkássága elismeréseként a dél-amerikai Lessemsaurus nemzetség is az ő nevét viseli).
A robotikusan mozgó, élethű hangokat kiadó rekonstrukciók hatalmas sikert arattak. Nemrégiben különleges Dínó délelőttöt rendeztek az Állatkertben, ahol Don Lessem és neves magyar őslénykutatók tartottak telt házas szakmai előadásokat a Jurassic Park-pólós rajongóknak és a fiatal kutatópalántáknak.
Cápasuli és az óceáni leckék
A Biodóm mögötti területre átsétálva egy különös épülethez érkezünk: a Cápasulihoz. Az épület helyén eredetileg a gazdasági udvar alom- és faanyagraktára állt, amelyet 2018 decemberében alakítottak át modern tengeri bemutatóvá.
A látogatót azonnal magával ragadja a Jules Verne regényeit, különösen Nemo kapitány Nautilus tengeralattjáróját idéző, indusztriális steampunk dizájn. A látható ipari csővezetékek és szerelvények a Főtáv felajánlásából származnak, a vaskos fémlemezek szegecselései is a gépházhangulatot erősítik.
A formabontó külső viszont valódi szakmai tartalmat takar. A világ vezető állatkertjeiben a cápák nevelése és kondicionálása szigorúan a zárt kulisszák mögött, háttérüzemekben zajlik. A budapesti Cápasuli ezt a titkos folyamatot teszi átláthatóvá és élményszerűvé.
A Cápasuli három tengervizes medencéből áll, amelyek közül a legnagyobb 750 000 literes. Ideális esetben körülbelül egy méteresen érkeznek ide a ragadozók, főként tengerparti holland szaporítóközpontokból. A cél, hogy a gondozók a medencékben neveljék, kondicionálják és tréningezzék őket, mielőtt átköltöznének a Biodóm végső, 2,5 millió literes óriásmedencéjébe.
A vízben feketefoltos szirti cápák köröznek (amelyek fiatal korukban jellegzetesen csíkos mintázatúak), mellettük fenséges, bajszos dajkacápák fekszenek a fenéken, és megfigyelhető a homokpadok rejtőzködő mestere, a gitárhal is.
Heti négy napon a látogatók élő búvármerülést láthatnak. A biztonsági előírások szigorúak: a medencébe egyszerre csak három szakképzett búvár mehet be. Az etetést és kondicionálást kísérő bemutatókon a szakemberek mikrofonon keresztül, valós időben válaszolnak a nézők kérdéseire.
A 105 tonnás platán és az új herbárium
Természetismereti szempontból a Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak állatkert, hanem országos jelentőségű természetvédelmi terület és gazdag arborétum is.
A Cápasulihoz vezető út mellett büszkén terpeszkedik Magyarország legnagyobb valaha átültetett fája, a „Nagy Döbrögi” névre keresztelt monumentális platán. A fa eredetileg a Biodóm építési területén állt, míg jelenlegi helyén a Vidámpark egykori, vasbeton szerkezetű, hullámpalával fedett autóversenypályája terült el.
A fa megmentése és a kopár betonfelület zöldítése érdekében az Állatkert páratlan mérnöki és kertészeti bravúrt hajtott végre: a fa gyökérzetét 16 hónapos, gondos gyökérmetszéssel és előkészítéssel szoktatták a mozgatáshoz. A fát, a földlabdát és az azt összefogó masszív acélkalodát magában foglaló teher elérte a 105 tonnát. A mozgatáshoz a kontinens vezető faátültető specialistáját, a német Opitz céget hívták segítségül, amely korábban a Francia Nemzeti Könyvtár párizsi belső udvarára varázsolt komplett erdőt.
Bár a szkeptikusok szerint a művelet csupán egy „drága fakivágás” volt, a platán már hetedik-nyolcadik éve makkegészségesen hajtja sűrű lombkoronáját új otthonában. Mellette, a Kis Gömböc étteremnél áll a „Kis Döbrögi”, egy másik sikeresen áttelepített platánfa az egykori hídmérleg helyén. Fantasztikus teljesítmény, amibe az ember bele sem gondol, amikor a dús lombok alatt sétál.
Beporzóbarát tanösvény és magcsere
A sétautak mentén kanyargó, L alakú beporzóbarát kert tudatos tervezés eredménye. A kertészek úgy válogatták össze a virágos növénytársításokat, hogy kora tavasztól a késő őszi fagyokig folyamatosan nektárt és virágport adhassanak a vadméheknek, virágbogaraknak, lepkéknek és zengőlegyeknek. A rovarhotelek és oktatótáblák a balkonkertészeknek is gyakorlati útmutatást nyújtanak a házi beporzóvédelemhez.
Az intézmény gazdag botanikai örökséggel bír (olyan neves vezetők formálták a kertet a 60-as, 70-es és 80-as években, mint Koltay György, Bogsch Ilma és Sulyok Mária). Ezt a tudományos munkát támasztja fel a most újjáélesztett nemzetközi magcsereprogram (Index Seminum), valamint a kertészeti szakreferensek legújabb terve: egy átfogó állatkerti herbárium létrehozása, amely rendszertani pontossággal archiválja a területen fellelhető összes vad- és dísznövényfajt.
A kulisszák mögött
A látogatók többnyire a békésen pihenő állatokat látják, de a kulisszák mögött rendkívül feszes logisztikai és szakmai munka zajlik.
A szóvivői élet természetéből adódóan kiszámíthatatlan – a kora reggeli televíziós élő adásoktól a késő esti forgatásokig terjed. Ezt mi is tanúsítjuk, hiszen a Természetismeret Magazin csapata csak egy nappal az érkezése előtt jelentkezett be a látogatásra, mégis azonnali pozitív választ kapott, sőt még egy tartalmas beszélgetést is folytathatott Hanga Zoltánnal. A takarmánykonyhai dolgozók már hajnali 6:00-kor munkába állnak a hatalmas zöldség-, gyümölcs- és húsadagok porciózásához, míg az állatgondozók minden reggel pontosan 7:30-kor kezdenek, és a nyári időszakban egészen a 19:00 órás kapuzárásig szolgálatban vannak.
Ottjártunkkor több kifutóban (például a vadkutyáknál és a tigriseknél) egész nyulakkal táplálkoztak a ragadozók. Sokan azt gondolják, hogy a ragadozókat tiszta, szeletelt tőkehússal kell etetni, a korszerű állatorvoslás szerint azonban ez megbetegedésekhez vezethet. A ragadozók egészséges emésztéséhez és fogazatához elengedhetetlen a szőr, a bőr, a porc és a csontok elfogyasztása – ezt a szakma „full body feedingnek” (egésztestes táplálásnak) nevezi.
Míg a rovartáplálékot (tücsköket, sáskákat) helyben, zárt rendszerben tenyészti az Állatkert, a lisztkukacot, az egeret, a patkányt és a nyulat szigorúan ellenőrzött külső beszállítóktól vásárolják. Ennek komoly oka van: a rágcsálók házi szaporítása hatalmas infrastruktúrát, izolációt és komoly vérvonal-tenyésztési szaktudást igényel. Szakszerűtlen tartás esetén a rágcsálókolóniák genetikai és állategészségügyi okokból hetek alatt összeomlanak, így a több tízmilliós éves tételt gazdaságosabb és biztonságosabb külső forrásból beszerezni.
Praktikus tudnivalók őszi és téli látogatóknak
Ha kedvet kaptál a megújult állatkerti sétához, íme a legfontosabb hasznos információk:
- Nyitvatartás:
- Hétköznap: 09:00–17:00
- Hétvégén és ünnepnapokon: 09:00–17:30
- Jegyárak és őszi-téli kedvezmények:
- Felnőttjegy: 5900 Ft | Gyermekjegy: 4200 Ft
- Nyugdíjas Ősz (október 1. – november 30.): Két teljes hónapon át az idősek kedvezményes, 2500 Ft-os áron látogathatják a kertet. Ráadásul a Cápasuli szomszédságában található Kis Gömböc étteremben pénztárcabarát őszi menü kapható.
- Kiemelt események és pedagógiai programok:
- Pedagógus Nyílt Nap: Az Állatkert kiterjedt zoopedagógiai programkínálatának bemutatása, élményközpontú környezeti nevelési műhelyekkel és tanulmányi csoportvezetésekkel.
- World Press Photo kiállítás a Biodóm csarnokában (szeptember 25. – november 8.).
- Szecessziós kincskereső játékok: Állomásokból álló, családi felfedezőélmény az Állatkert épített és zoológiai örökségéről.
- Halloween este (október 30.): Hangulatos, fáklyás-lampionos éjszakai kaland és látványetetések.
Természeti.hu szerkesztőségi tipp a látogatáshoz: Váltsd meg a belépődet előre online a zoobudapest.com oldalon a pénztári sorok elkerülésére, és töltsd le az okostelefonra optimalizált, nagyítható térképet! Hűvös napokon érdemes a sétát a szabadtéri zónákban kezdeni, délben megnézni a Cápasuli búvárait, amely mellett egy jó kis önkiszolgáló étterem is van, majd a délutánt a fűtött, pólós klímájú Biodómban, a Városi Oázisban zárni.
