1999 májusában Olaszország északnyugati partján egy sárgalábú sirályfióka kapott egy apró fémgyűrűt a lábára. Akkor még senki sem tudhatta, hogy az állat túléli az ezredfordulót, majd több mint negyed évszázaddal később Magyarországon bukkan fel újra.
2026. október 25-én Pitó Andor Győrben azonosította a madarat. A sirály ekkor csaknem 27 és fél éves volt, és a magyar madárgyűrűzési adatbank jelenlegi adatai szerint ez a legidősebb nálunk valaha megkerült gyűrűs sárgalábú sirály.
A történet egy olasz tengerparton kezdődött
A madarat 1999. május 5-én még fiókaként jelölték meg Portovenere térségében. A gyűrű egyedi azonosítója gyakorlatilag személyi igazolványként kísérte tovább az állatot. A madárgyűrűzés egyszerű ötletre épül. Ha egy madarat később újra befognak, elpusztulva megtalálnak vagy megfelelő körülmények között leolvassák a gyűrűjét, a kutatók összekapcsolhatják az új adatot a korábbi jelölés helyével és idejével. Néha néhány hónap telik el két adat között, máskor egész madáréletek rajzolódnak ki apró pontokból. Ennél a sirálynál azonban a pontok között hatalmas üres területek maradtak.
Egy évvel később még Olaszországban járt
2000-ben a sirályt Velencétől délre észlelték. Ekkor a fémgyűrű mellett még egy könnyebben leolvasható színes jelölést is viselt. Ezután hosszú csend következett. Nem tudjuk, hol töltötte a következő éveket, melyik tengereket, folyókat vagy hulladéklerakókat látogatta, hányszor költött, és hány telet élt túl. A gyűrűzés egyik különös szépsége éppen ez. Nem ad folyamatos GPS-útvonalat, hanem időnként egyetlen pillanatra felkapcsolja a villanyt egy vadon élő állat életében.
Győr már korábban is szerepelt a térképén
A madarat 2024-ben már megfigyelték Győrben, így az idei észlelésből az is kiderül, hogy legalább két különböző évben visszatért ugyanabba a térségbe. Ez arra utalhat, hogy a környék valamilyen rendszeresen használt táplálkozó- vagy pihenőhely lehet számára.
A sárgalábú sirály alapvetően mediterrán elterjedésű faj, Magyarországon azonban egész évben előfordul. Nyár végétől több kifejlett példány érkezik a Kárpát-medencébe, és egy részük akár át is telelhet. Nem kizárólag vízparton keresnek táplálékot. Folyók, halastavak és tavak mellett szántóföldeken, hulladéklerakók környékén és más ember által alakított élőhelyeken is felbukkanhatnak.
Mitől különleges a 27 év?
A vadon élő madarak életét rengeteg veszély kíséri. Betegség, táplálékhiány, szélsőséges időjárás, ragadozók, áramütés, ütközések és emberi eredetű veszélyek mind csökkentik annak esélyét, hogy egy állat évtizedekig életben maradjon.
A sárgalábú sirályok hosszú életű madarak lehetnek, de egy közel 27 és fél éves, biztosan ismert korú példány így is figyelemre méltó. Különösen azért, mert az állat még mindig aktívan mozog több ország között vagy legalábbis nagyobb földrajzi térségben. Az ilyen visszajelzések segítenek pontosítani azt is, meddig élhetnek a különböző madárfajok természetes körülmények között.
Huszonhét év, amelyből csak néhány napot ismerünk
Ha egy ember életéről ennyire kevés adatunk lenne, mindössze három-négy fényképből próbálnánk összerakni több évtized történetét. Ezzel a sirállyal nagyjából ez történik. Tudjuk, hol volt fióka 1999-ben. Tudjuk, hogy 2000-ben még Olaszországban járt, majd több mint húsz évvel később Győrben bukkant fel, és 2026 őszén ismét ugyanott észlelték. A többi szinte teljesen ismeretlen. Talán éppen ettől olyan különleges egy apró gyűrű: nem elmeséli az egész madáréletet, csak bizonyítja, hogy a történet sokkal hosszabb volt annál, mint amennyit mi láttunk belőle.


















