A fiúk a hadseregben szolgáltak.
1945-ben avatták fel a brit fővárosban a Waterloo hidat, London egyik legjobb hídját. A stratégiailag jól elhelyezett, a folyó kanyarulatában lévő hídról nagyszerű kilátás nyílik a Westminster apátságra, a Cityre, a London Eye-ra. Noha a neve a történelmi jelentőségű csatára utal, manapság mégis máshogy hívják, egyszerűen csak a ’Nők hídjaként’ emlegetik.
Az eredeti Waterloo Bridge, ami kezdetben a Strand Bridge nevet viselte, 1811 és 1817 között épült. Gránitból készült, 9 boltívvel, amelyeket dupla dór kőoszlopok választottak el egymástól. A híd évszázadokon keresztül szolgált, de vélhetően a megnövekedett forgalom miatt az egyik tartó az idő során megsüllyedt. Az 1930-as években a városvezetés úgy döntött, hogy lebontja a hidat és egy új szerkezettel helyettesíti, Sir Giles Gilbert Scott tervei alapján.
A II. világháború kitörésére a híd nagy része már elkészült. Akkor azonban a férfiakat behívták katonának, a munkálatok félbemaradtak volna, ha nem érkeztek volna a helyükre a hölgyek. Nehéz felbecsülni, hogy hány nő dolgozott a hídon, de a számukat kb. 350-re teszik.
A hídépítő hölgyekről kevés írásos emlék maradt fenn, különösen azok után, hogy az építkezési vállalkozó felszámolta a céget az 1980-as években. Szerencsére Christine Wall történész fáradhatatlan munkával hozzájutott néhány korabeli fotóhoz, amelyen az építkezés látható. Később egy dokumentumfilm is készült a munkásnőkről, Karen Livesey rendezésben, The Ladies Bridge (A nők hídja) címmel.
Forrás: Amusing Planet
