Ha van növény, ami igazán jól tud spórolni, az a hüvelyesek családjába tartozik. Bab, borsó, lencse – mindannyian mesterien űzik a nitrogénkötést, amellyel saját „táptalajukat” hozzák létre. De hogyan is működik ez a folyamat, és mi köze van hozzá egy világhírű magyar kutatónak, Kondorosi Évának?
Amikor a növény és a baktérium összefog
A titok nyitja a gyökérgümőkben rejlik. Ezekben apró baktériumok – rhizobiumok – élnek, amelyek képesek a levegő nitrogénjét megkötni, és a növény számára felvehető formává alakítani. Ez a folyamat olyan, mintha a növénynek saját nitrogénműtrágya-gyára lenne a gyökerei alatt. Kondorosi Éva kutatásai rávilágítottak arra, hogy a növény és a baktérium közti együttműködést bonyolult kémiai jelzések irányítják, köztük apró szignálpeptidek, amelyek kulcsszerepet játszanak a kapcsolat szabályozásában.
Miért fontos ez a felfedezés?
A műtrágyák előállítása energiaigényes, és világszerte hatalmas környezeti terhet jelent. Ha sikerül jobban megérteni, hogyan lehet fokozni a növények természetes nitrogénkötő képességét, azzal rengeteget spórolhatnánk a mezőgazdaságban. Ráadásul így csökkenthető a talaj- és vízszennyezés is, amelyet a túlzott műtrágya-használat okoz. Magyarán: a növények okosabban termelnének, mi pedig tisztább környezetben élhetnénk.
A tudomány sztárja
Kondorosi Éva nemzetközileg elismert biológus, az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagja, és számos díjjal jutalmazták munkásságát. Kutatásai világszerte hivatkozási alapot jelentenek, és Magyarország egyik legfontosabb tudományos exportcikkévé vált. Ő az, aki bebizonyította: a gyökérgümők nemcsak föld alatti dudorok, hanem a fenntartható mezőgazdaság jövőjének kulcsai.
Amikor a tudomány humorral találkozik
Ha jobban belegondolunk, az egész történet kicsit komikus: a borsó és a baktérium titkos szövetséget köt, és közben átírják a globális élelmiszer-termelés szabályait. Egy maroknyi mikroba és egy szerény növény együtt többet tehet a bolygóért, mint bármelyik high-tech műtrágyaüzem. Ez már önmagában elég ok arra, hogy tisztelettel tekintsünk a levesbe főzött borsószemre.
A jövő műtrágya nélkül?
A nitrogénfixáció kutatása ma is lázasan zajlik, és Kondorosi Éva úttörő munkája irányt mutat. Ha sikerül szélesebb körben kihasználni ezt a természetes folyamatot, egy olyan jövő felé haladunk, ahol a mezőgazdaság kevésbé szennyez, és a termőföldek egészségesebbek maradnak. Lehet, hogy egyszer eljutunk oda, hogy a „műtrágyamentes” nemcsak divatos biofelirat lesz a boltban, hanem a globális élelmiszer-termelés alapja.
Forrás: Wikipedia – Éva Kondorosi
