A szellentés világnapja ugyan még nem szerepel a hivatalos ünnepnaptárakban, de ha lenne ilyen, a tudományos közösség joggal érdemelne meghívót. A bélgáz ugyanis nemcsak egy gyerekszobában vagy a vonatkocsiban lehet fajsúlyos téma – hanem a klímaváltozásról szóló nemzetközi konferenciákon is.
Állati bűz, emberi gond
A legtöbb metánt nem gyárak vagy autók termelik, hanem apró, anaerob baktériumok, amelyek az állatok beleiben dolgoznak megfeszítve. Különösen a kérődzők – tehenek, birkák, kecskék – járnak az élen, akik az elfogyasztott fűféléket bonyolult fermentációs folyamatokon keresztül emésztik meg. Eközben jelentős mennyiségű metán keletkezik, ami vagy böfögés, vagy szellentés formájában jut ki a világba.
Mi baj van a metánnal?
A metán az egyik legerősebb üvegházhatású gáz: ugyan gyorsabban lebomlik, mint a szén-dioxid, de addig is körülbelül 28-szor hatékonyabban tartja bent a hőt a légkörben. A becslések szerint az emberi tevékenységhez kapcsolódó állattartás évente kb. 150 millió tonna metánt bocsát ki – ennek jó része a tehenekhez köthető. A probléma nem a tehenek létezése, hanem az aránytalanul nagy egyedszámuk: jelenleg több mint 1,5 milliárd tehenet tartanak világszerte.
Ki a legszagosabb bajnok?
A legtöbb metánt termelő állatok versenyét toronymagasan a tehenek nyerik, de a képzeletbeli dobogón ott van a bivaly, a kecske és a juh is. Egy tehén naponta 200–500 liter metánt is kibocsáthat.
Kevésbé ismert, de a termesztek – ezek az apró, fát emésztő rovarok – is hatalmas mennyiségű metánt bocsátanak ki. Egyes tanulmányok szerint a termeszek metántermelése elérheti a globális kibocsátás 5–8%-át!
Mi lehet a megoldás?
Kutatók jelenleg több irányban keresik a megoldást:
– Takarmányadalékokkal (pl. algával) csökkenthető a metánkibocsátás,
– Genetikai szelekcióval kevésbé metántermelő tehenek tenyészhetők,
– Egyes javaslatok szerint pedig a húsfogyasztás mérséklése is hozzájárulhat a kibocsátás csökkentéséhez.
Szellentésből tudomány
A bélgáz tehát nemcsak családi poénok tárgya, hanem nagyon is valós ökológiai kihívás. A jövő mezőgazdasága elképzelhetetlen a kibocsátás csökkentése nélkül – és ebben a tehenek „humora” is benne van. Egy biztos: ha legközelebb valaki diszkréten elereszt egyet a buszon, gondoljunk bele, hogy épp a klímaváltozás mikrokozmosza tanúi vagyunk.
Források:
IPCC: Climate Change and Land (2019)
Nisbet et al., Science, 2020. DOI: 10.1126/science.aba1947
Cargill Animal Nutrition (2023) – metáncsökkentő takarmányok
Nature Geoscience: https://www.nature.com/articles/s41561-018-0191-8
