Az orvostörténet tele van zseniális pillanatokkal, amikor az emberiség megteszi a nagy lépést a civilizáció felé – majd rögtön vissza is toporog kettőt, mert valaki felkiált: „Biztos, hogy ettől nem nő szarvunk?” Pont így történt 1798-ban is, amikor Edward Jenner előállt a feketehimlő elleni első működő oltással. A világ egy része ünnepelte, a másik része pedig komolyan attól tartott, hogy a beoltott gyerekekből démoni tehenek fognak kinőni. Nem átvitt értelemben. Szó szerint.
Akar valaki démonbocit? – avagy amikor a kreativitás elszabadult
Jenner zseniális megfigyelése – hogy a tehénhimlő enyhe lefolyású fertőzése megvéd a halálos feketehimlőtől – százakat mentett meg. A probléma ott kezdődött, hogy a 18. századi álhírgyártás még szűrők nélkül tombolt. A korabeli antivax-mozgalmárok ugyanis gyorsan kitalálták, hogy ha a gyógymód tehénből származik, akkor az emberek… nos, tehénné változnak.
Így született meg a modern mémek ősatyja: a politikai karikatúrákon borzasztóan rémült londoni polgárokból tehénfül, tehénfarok vagy éppenséggel démoni bociarc nőtt ki. Az üzenet egyszerű volt: „Ne oltass! Még a végén bőgni fogsz!”
Még több tehén, kevesebb logika – A korai félelemipar virágzása
A helyi prédikátorok és önjelölt szakértők nagy lelkesedéssel terjesztették tovább az elméletet, amelyet semmi más nem tartott össze, csak az ember örökös szeretete a jó kis pánikkal szemben. A tudományos érvek unalmasak voltak; a démoni metamorfózis viszont sokkal jobban mutatott a plakátokon.
A helyzet iróniája, hogy miközben a karikatúrák szerint mindenki tehénné változott volna, a valóságban a beoltottak jó eséllyel nem haltak bele a feketehimlőbe – ami akkoriban olyan extrém ritka előny volt, hogy tulajdonképpen csodaszámba ment.
„Nincs új a nap alatt” – A modern antivax csak más grafikai szoftvert használ
A 18. századi félelemkeltők és a mai kommentelők között feltűnően kevés a különbség. Akkor azt állították, hogy a gyerekből démontehén lesz. Ma azt, hogy a telefon antennája lesz tőle erősebb. Egyetlen dolog változott: a Photoshoppal szebben rajzolják meg.
A párhuzam azonban meglepően biztató. Ugyanúgy, ahogy Jenner oltása végül milliók életét mentette meg – minden bizarr, kérdőíves véleménycunamival együtt –, a mai oltások is túlélnek minden kreatív rémmesét, mert a tudomány csendben, de kitartóan teszi a dolgát.
A legjobb érv még mindig a túlélés – és a humor
A korabeli politikai karikatúrák ma már múzeumi darabok, és inkább mosolygunk rajtuk, mint félünk tőlük. A tudomány története tele van ilyen félreértésekkel, amelyek utólag inkább tűnnek groteszk komédiának, mint tragédiának. És ez talán jó hír: ha a démontehenes-korszakot túléltük, akkor biztosan átvészelünk néhány modern összeesküvés-elméletet is.
Egy biztos: amíg léteznek oltások, létezni fognak kreatív ellenzőik is. De amíg az evolúció nem ajándékozott meg minket szarvakkal és patákkal, addig nyugodtan kijelenthetjük: Jennernek volt igaza. A többieknek pedig jó fantáziája.
A teljes történet – karikatúrákkal, tehénfej-felnőttel és tudományos háttérrel – egészen abszurd, mégis tanulságos: az emberi félelem mindig kedveli a látványos meséket, de a valóságot végül mindig a bizonyítékok alakítják.
