Ha azt hitted, a természetben már mindent láttál, akkor kapaszkodj: van egy apró fonálféreg, amely nem egyszerűen ugrik – elektrosztatikus mágnesként tapad rá a repülő rovarokra. Igen, ez valóban megtörténik, és a kutatók szerint ez a kis trükk jelenti az élet és halál közötti különbséget.

A főszereplő a Steinernema carpocapsae, egy parazita fonálféreg, amely természetes kártevőirtóként működik. De a módszer, amivel prédára vadászik, annyira extrém, hogy még a kutatókat is meglepte.

Ugrás a semmibe – vagy pontos találat?

A fonálféreg akkor ugrik, amikor érzi, hogy valami fölötte mozog. Ilyenkor összegömbölyödik, majd kilövi magát a levegőbe, mint egy apró rugó. Csakhogy a levegőben nincs újrapróbálkozás: ha nem találja el a rovart, jó eséllyel éhen hal. Ezért kell valami plusz… és ezt a pluszt a fizika szállítja.

A repülő rovarok töltöttek – szó szerint mágnesként működnek

Amikor egy gyümölcslégy csapkodja a szárnyait, statikus elektromosságot generál. Ugyanaz a jelenség, mint amikor a pulcsid recseg párás időben – csak itt több száz volt feszültségről beszélünk. Ez a töltés mágnesként húzza magához a levegőben repülő fonálférget.

A kutatók kimutatták:

– 100 voltos töltésnél a féregnek <10% esélye van eltalálni a rovart,
– 800 voltnál viszont 80% a sikerarány.

Nem rossz egy olyan állattól, amit szabad szemmel alig látsz.

A kutatók szó szerint kilőtték a férgeket egy szélcsatornában

Hogy megértsék, hogyan működik ez a bizarr “mágneses vadászat”, a tudósok:

– szélcsatornába tették a férgeket,
– különböző irányú széllel zavarták őket,
– közben nagysebességű kamerákkal rögzítették a mozgásukat.

A kamera csak 2D-ben lát, ezért egy módszert kellett alkalmazniuk – Bayes-inferenciát, amellyel rekonstruálták a férgek valódi 3D mozgását. Kiderült, hogy minden féregnek saját apró töltése van (0,1 pikokoulomb!), és ez a töltés együtt dolgozik a rovaréval. Úgy mozognak, mint két ellentétes pólusú mágnes.

Ha sikerül landolni, a történet a rovar számára gyorsan véget ér

A fonálféreg:

– a rovar egy természetes nyílásán át behatol a testbe,
– bejuttatja a benne élő baktériumot,
– ez 48 órán belül megöli a rovart,
– a féreg pedig az elpusztult rovar belsejében szaporodik.

Tiszta horror – csak mikroméretben.

Miért fontos mindez? Mert a természet új tudományterületet nyitott meg

A kutatók szerint ez a jelenség az „elektrosztatikus ökológia” első látványos példája. Olyan élőlényeket vizsgálnak, amelyek életét láthatatlan fizikai erők alakítják. Ez nemcsak a fonálférgek és rovarok világában hasznos, hanem sok más miniatűr ökoszisztémában is – például ahol atkák, pollenek vagy penészspórák mozognak a levegőben.

A természet tele van ilyen apró, láthatatlan trükkökkel. Mi pedig most kezdtük megérteni őket.

Forrás: R. Ran, J.C. Burton, S. Kumar, S. Bhamla, A.R. Dillman, & V.M. Ortega-Jimenez (2025). Electrostatics facilitate midair host attachment in parasitic jumping nematodes. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 122 (42) e2503555122. DOI: 10.1073/pnas.2503555122