Az emberiség történelme tele van alkoholhoz kötődő sztorikkal, de vajon mi a helyzet az állatokkal? Egy friss cikk szerint nem mi vagyunk az egyetlen faj, amelyik időnként „túl sokat kortyol”. A természetben több példa is akad arra, hogy állatok bizony becsíphetnek – akár szándékosan, akár véletlenül.
Erjedt gyümölcs – a természetes koktél
A legismertebb történetek közé tartoznak az elefántok és a majmok, amelyek erjedt gyümölcsöt fogyasztanak. Ezek a gyümölcsök alkoholos erjedésen mennek keresztül, így a bennük lévő cukorból kis mennyiségű etanol keletkezik. Amikor az állatok sokat esznek belőle, bizony hasonló tüneteket produkálhatnak, mint egy ember egy bulis este után: koordinálatlan mozgás, lassabb reakciók, olykor még a társas viselkedésük is megváltozik. A legismertebb példa a marula gyümölcs, amelyről legendák keringenek Afrikában: elefántok állítólag egész nap csipegetnek belőle, majd kissé dülöngélve térnek vissza a csordához.
A repülés kockázata: madarak és a fermentált bogyók
Nemcsak a földön élők érintettek. Madaraknál is megfigyelték, hogy erjedt bogyóktól kissé „spicces” állapotba kerülnek. Az állatorvosok és rehabilitációs központok gyakran találkoznak olyan madarakkal, amelyek furcsa repülési manővereket mutatnak, és kiderül: nem betegség, hanem túl sok erjedt bogyó okozta a bajt. 2014-ben például Minnesota államban több tucat vörösbegyet találtak mozdulatlanul a földön – mint kiderült, nem járvány, hanem alkoholos bogyók okozták a furcsa jelenetet.
Nem mindenki született ivóbajnok
Érdekesség, hogy az állatok anyagcseréje nagyon különböző. Néhány faj – például bizonyos denevérek – meglepően jól bírják az alkoholt, és gyorsan lebontják. Mások, mint a macskák, kifejezetten érzékenyek rá, így már kis mennyiség is komoly mérgezést okozhat náluk. Egy 2016-os vizsgálatban kiderült, hogy a gyümölcsevő denevérek akár az emberi részegséggel egyenértékű etanolszint mellett is képesek biztonságosan repülni, míg más fajok ilyenkor gyakorlatilag használhatatlanok lennének.
Szándékos vagy véletlen mulatozás?
Felmerül a kérdés: az állatok tudatosan keresik az erjedt gyümölcsöket, vagy csak véletlenül jutnak hozzá? A kutatók szerint mindkettő lehetséges. Bizonyos főemlősök például kifejezetten vonzódnak az erjedt szagokhoz, ami arra utal, hogy tudatosan választanak. Más állatok viszont inkább csak mellékhatásként „rúgnak be”, amikor a természetes táplálékuk történetesen már túl sokat állt a napon.
A józanság ára
Az állatok italozása nemcsak vicces jelenség, hanem veszélyes is lehet. Egy becsípett állat könnyen válik a ragadozók prédájává, vagy megsérülhet a koordináció hiánya miatt. A madarak például gyakrabban ütköznek ablaknak, a nagyvadak pedig könnyebben eshetnek prédául. Ezért a természetben az alkohol inkább kockázat, mint előny – bár az emberi kultúrában épp fordítva is láttunk már példákat.
Bulizik a természet?
Az állatok alkoholhoz való viszonya megmutatja, hogy a fermentáció nemcsak az ember találmánya, hanem a természet ajándéka is – néha egy kicsit több mókával, mint kellene. Legközelebb, ha valaki azt mondja, hogy a szarka furán repül, vagy a majom különösen jókedvű, lehet, hogy csak egy „természetes koktélpartin” vettek részt. És bár nekünk mulatságosnak tűnhet, az állatok számára ez gyakran veszélyes játék – még ha néha úgy is fest, mintha a vadonban is rendeznének egy-egy spontán kerti partit.
