Az álcázás mestere.
A namíbiai homoki gekkó vagy namíbiai úszóhártyás lábú gekkó (Pachydactylus rangei) egy kisméretű hüllő, amely Angola, Namíbia és Dél-Afrika egyes területein él.
A gekkót először 1908-ban írta le a svéd zoológus, Lars Gabriel Andersson.
A namíbiai homoki gekkó a Namíbiai sivatag gyér növényzetű, sziklás területeinek lakója, a homokdűnék száraz, laza homokjában él. A bőrét finom, sima, áttetsző pikkelyek borítják és a belső szervek egy része is látható. A szemei óriásiak, túlméretezettek, ami segít az áldozat detektálásában. Nincs szemhéjuk, egy átlátszó pikkely borítja a szemüket, amit időnként nyalogatással tisztítanak.
A gekkó feje jól megkülönböztethető a karcsú testétől, nagy szemei sötétek, kiállóak. A bőre halvány rózsaszín, lazacszínű némi barnás mintázattal, szinte már áttetsző, amivel tökéletesen álcázza magát a homokban. Hasa törtfehér, a szemek között pedig gyakran kékes sáv látható. A gekkó jó példa a biofluoreszcenciára is, ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a fényt nagy energiával megkötik az állatok vagy a növények, majd csökkent energiaszinten bocsájtják ki. Mindez zöldes fényt eredményez, ezeknek a hüllőknek a bőre élénk neonzölden világít az oldalukon és a szemeik körül a holdfényben. Hogy ez miért jó a gekkónak, azt nem tudni pontosan, de, talán távolból kommunikál így a saját fajtársaival.
A gekkó adaptációként úszóhártyás lábakat fejlesztett ki, ezek segítségével tud megmaradni a homok tetején vagy adott esetben beásni magát abba. A mászást segítik a ragacsos párnák a lábak alján, ezek olyan lemezsorokat tartalmaznak, amelyeket mikroszkopikus méretű, horogszerű kiemelkedések ezrei borítanak, utóbbiak minden felületi egyenetlenséget felfognak, így tovább segítve a mászást.
A gekkó éjszakai állat, az egész napot a homokba temetkezve tölti, akár egy méter mélyen.
Éjjel előjön, hogy különféle ízeltlábúakkal, termeszekkel, szöcskékkel, pókokkal táplálkozzon. Fő vízforrása a harmat, amit a növényeken talál, de a bőrén keresztül is képes a vizet megkötni. Hangok tucatjával kommunikál, nyikorog, kattog, károg, morog. Az egyedek általában magányosan élnek, zavarás esetén vagy párkeresés időszakában adnak ki hangokat.
A gekkókat leginkább az emberi tevékenység veszélyezteti: a húsáért vadásszák, az élőhelyét elpusztítják. Sokan terráriumwww.discoverwildlife.com
